A legnagyobb tudományos elismerés: a Nobel-díj

• A díjat Alfred Bernhard Nobel alapította az 1895. november 27-én keltezett végrendeletében. Az útépítések, alagútépítések munkálatai során alkalmazott dinamit feltalálása az ő nevéhez köthető, ennek köszönhetően hatalmas vagyonra tett szert, és mivel sosem nősült meg, teljes vagyonát egy alapítványra hagyta. Célja az volt, hogy megjutalmazza az emberiség számára legnagyobb szolgálatot teljesítő tudósokat, írókat, orvosokat és a nemzetek közötti béke harcosait.

• Kezdetben fizikai, kémiai, fiziológiai vagy orvosi, irodalmi, illetve békedíj kategóriákban választották ki a legnagyobb eredményeket elérő személyeket. 1968-ban bővült a lista közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjjal.

• Az emlékérem mellett pénzjutalomban is részesülnek a díjazottak, valamint egy oklevelet és egy képmást is kapnak az alapítóról. A kapott összeg Alfred Nobel vagyonának kamataiból származik, így a jutalom mértéke évről-évre változhat. Tavaly ez több mint 300 millió forint volt.

• A Nobel-díjak átadására minden év december 10-én, Nobel halálának évfordulóján kerül sor. A szabályok szerint a javaslattevők személye, a javasoltak nevei és az ezekhez kapcsolódó minden anyag egy személy jelölésétől egészen a díj kiosztásáig 50 évre titkosított.

• A Nobel-díj ellentéteként hozták létre az Ignobel-díjat, amelyet olyan kutatások érdemelnek ki, amelyeket nem lehet, vagy nem érdemes megismételni. Eredményeik sokszor megnevettetnek vagy egyszerűen értelmetlenek – mégis gondolkozásra késztetnek. 2016-ban magyar kutatókat is díjaztak a fizika kategóriában: a Horváth Gábor vezette kutatócsoport az ELTE Fizikai Intézetében azt vizsgálta, hogy milyen tudományos magyarázata van annak, hogy a fehér lovakat kevésbé csípik a bögölyfélék.

• Számos monda kering a matematikai Nobel-díjjal kapcsolatban, az azonban bizonyos, hogy Alfred Nobel végrendeletében nem szerepelt ez a lehetőség. Egyesek szerint személyes okokból, mivel egyszer csalfaságon kapta a párját egy matematikussal. Más feltételezések szerint egyszerűen csak távol állt tőle ez a tudományterület, hiszen egyetemi tanulmányokat nem folytatott, és találmányai kidolgozásához sem igen alkalmazott matematikai formulákat.

• A Nobel-díj – sok más díjhoz hasonlóan – visszautasítható, de ez csak ritkán fordult elő, és mindig megalapozott okokból mondtak le a díjazottak. Pl. egy svéd fizikus azért utasította el a fizikai Nobel-díjat, mert azzal egyidejűleg az élettani díjra is jelölték.

Érthető módon büszkeséggel tölt el a hazai Nobel-díjasok teljesítménye, a magyar szellemi tőke világszinten is bizonyított értéke. De kik is voltak azok a magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok, akik az orvosi kategóriában elnyerték a díjat?

• 1915-ben Bárány Róbert kapta meg a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért.

• Nobel-díjasaink között talán a legismertebb Szent-Györgyi Albert, aki 1937-ben vehette át a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért. A C-vitaminnal kapcsolatos felfedezéséért a mai napig gyakran méltatják a szakemberek, és az általa végzett kutatásoknak manapság is nagy hasznát vesszük.

• Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjban részesült Békésy György 1961-ben, aki a fül csigáján belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatban tett jelentős felfedezéseket.

• Hazánkhoz köthető a magyar-szlovák származású amerikai virológus, Daniel Carleton Gajdusek is, akit 1976-ban a fertőző betegségek terjedésének és eredetének új mechanizmusait feltáró felfedezéséért fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal jutalmaztak.