A kutatók több mint 1800 fő részvételével 11 különböző tesztet végeztek el, és az alanyok válaszait összehasonlították a statisztikai adatokkal. Az egyik ilyen kísérlet során az alanyok rendkívül nagy mértékben túlbecsülték azt, hogy valaki egy elbukott vizsgát követően majd sikerrel fog vizsgázni.
„Az emberek sokkal többször számítanak sikerre a kudarcot követően, mint ahányszor valójában előfordul” – mondta a kutatást vezető Lauren Eskreis-Winkler. „Általában azt hisszük, hogy a múltbéli tettek előrejelzik a jövőt. Ezért is meglepő, hogy ennek pont az ellenkezőjét gondoljuk a kudarcot követő siker kapcsán.”
Egyes kísérletek során abban tévedtek az alanyok, hogy az emberek odafigyelnek a saját hibáikra, és tanulnak azokból.
„Az emberek sokszor egyszerűen összekeverik a megtörtént dolgokat azokkal, amiknek történniük kellene” – mondta Eskreis-Winkler. „A hibáinkra figyelni kéne és valóban tanulnunk kellene belőlük, azonban nem így történik, mivel a kudarc lelombozó és az egónkat veszélyezteti.”
Amikor azzal vigasztalunk valakit, hogy a kudarc után majd a siker következik, ezzel ugyan pillanatnyi jobb kedvre derítjük őket. Valójában azonban ez a gondolkodásmód igen káros lehet.
Például szívbetegekről azt feltételezik, hogy a betegségük megértésével majd egészségesebb életmódra térnek át, holott ez távolról sincs így.
A kutató hozzátette, ha úgy gondoljuk, a problémákat siker és jó megoldás fogja követni, akkor sokkal kevésbé fogjuk segíteni a rászorulókat.
„Miért is pazarolnánk időt és pénzt olyasmire, hogy egy küszködő embercsoportokat megsegítsünk, amikor tévesen úgy képzeljük, majd minden magától helyrejön?”
Azonban arra is fény derült, hogy képesek vagyunk túllépni ezeken a hibás elgondolásokon. Ehhez arra van szükség, hogy megértsük, valójában igencsak elhanyagolható a kudarcok haszna.
A kutató szerint ez a gondolkodásmód-váltás például azt is eredményezheti, hogy büntetés helyett rehabilitálni és reformálni fogunk majd.
Borítókép: Envato Elements