Mi a különbség az afta és a herpesz között, milyen jellegzetes tünetek alapján ismerhetőek fel?
A herpesz és az afta könnyen összetéveszthető, ám két egészen eltérő betegségről van szó. A herpesz egy vírus okozta fájdalmas, folyadékkal telt hólyagok csoportja, amely rendkívül fertőző. Jellemzően az arc külső részén, az ajkakon és az orron jelenik meg.
Az afta a szájüregben, pontosabban annak nyálkahártyáján megjelenő, sárgás-fehér hámhiány, melyet gyulladásos udvar vesz körül. Kialakulásának oka leginkább az immunrendszer gyengesége lehet, de fontos tudni, hogy nem fertőző. Mind a herpesz, mind az afta gyógyulási ideje napokig vagy akár hetekig is eltarthat.
Mitől függ, hogy melyik betegség alakul ki a szervezetben?
Az ajakherpeszért általában a Herpes Simplex vírus 1-es típusa felelős, mely már kisgyermekkorban a szervezetünkbe kerülhet, ám a lappangási ideje több év vagy évtized is lehet. Azonban ha egyszer megfertőződtünk, akkor a vírus életünk végéig jelen van a szervezetünkben. Időnként, amikor az immunrendszer gyengébb, a vírusok aktiválódnak és tüneteket produkálnak. Nem mindenki betegszik meg újra, ők a vírushordozók.
Az afta kialakulásának gyakran nincs különösebb oka, egészséges egyénekben is kialakulhat. Itt is a gyenge immunrendszer, illetve a tápanyag- és vitaminhiány okozza a tüneteket, de a genetikai hajlam is közrejátszik.
Visszatérő betegségekről van szó, de mi járulhat hozzá a megjelenésükhöz?
A herpesz sokszori, újbóli fellángolását elősegítheti az immunrendszer gyengülése, a különböző fertőzések és egyéb betegségek, az egészségtelen táplálkozás, illetve nyáron az erős napsugárzás.
Az afta kialakulásánál is szerepet játszik a gyenge immunrendszer, de az már bizonyosságot nyert, hogy gyakrabban alakul ki gluténérzékenyeknél és a B12-vitamin hiánya esetén, valamint a stressz is komoly rizikófaktor. De aftát idézhet elő egy fogszabályzó is, mert felsértheti a száj nyálkahártyáját.
Megfertőződhetünk-e a közös eszközök használata során?
A herpesz kontaktfertőzés és cseppfertőzés útján egyaránt terjed. Fontos a higiéniai szabályok betartása, a hólyagocskákat nem szabad piszkálni, vagy annak tartalmát átvinni más testrészre, illetve más személyre. Mivel rendkívül fertőző, kerülni kell a közös eszközhasználatot és a testi érintkezést is. Ezzel szemben az afta nem fertőző, tehát nem terjed egyik emberről a másikra.
A tünetek észlelését követően milyen hatóanyagokat vagy akár élelmiszereket alkalmazhatunk, amelyek enyhítik a fájdalmat?
A herpesz tüneteinek kezdeti megjelenésénél (duzzanat, viszketés, bizsergés) már alkalmazhatunk antivirális aciklovirtartalmú krémeket. Amíg hólyagos, a különféle herpesztapaszok is nagyon hatékonyak, míg a pörkös, száradó félben lévő herpeszre a szárító paszták alkalmasak. Súlyosabb esetekben a szájon át szedhető tablettákkal lehet kiegészíteni a kezelést. Az előfordulási gyakoriság lizintartalmú készítményekkel, magas dózisú C-vitamin bevitellel kordában tartható.
Az afta esetében már a tünetek megjelenésekor alkalmazhatunk szájvizeket, kamillás szájöblögetőt, amely nyugtatja a száj nyálkahártyáját. Szintén kiváló a csersavtartalmú apróbojtorján, a geránium és a varázsmogyoró főzete, amelyek vérzéscsillapító és gyulladáscsökkentő hatásúak. Nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő vitamin- és ásványianyag bevitelre, a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztásra, valamint érdemes cinkben gazdag, olajos magvakat fogyasztani.
Mely élelmiszereket, illetve szájápolási szereket érdemes kerülni ilyenkor?
Mindkét betegségnél kerülni kell a csípős, túlzottan sós, savas ételek fogyasztását. Amíg a tünetek tartanak, érdemes a sminket is mellőzni, mert nem tesz jót, ha különféle kozmetikumokkal akarjuk elfedni, eltakarni a sebeket.
Megakadályozhatjuk-e a herpesz és az afta kialakulását?
Úgy gondolom, sem a herpesz, sem az afta kialakulását nem akadályozhatjuk meg, azonban némi odafigyeléssel, az egészséges életmódra való törekvéssel sokat tehetünk azért, hogy ezek a sokszor fájdalmas és esztétikailag sem szép betegségek minél ritkábban keserítsék meg a mindennapjainkat.