A karácsonyi ünnepkör zárónapja
Létrehozva: 1/6/2024 2 perc AktuálisVallásÜnnephagyományokkarácsonyfanépszokásokvízkeresztÖsszes cikk
Vízkereszt napja a kereszténység egyik legősibb ünnepe. Már a IV. század óta megemlékeznek hármas tartalmáról, a napkeleti bölcsekről, Jézus megkeresztelkedéséről illetve az első csodatételéről. A valláshoz kapcsolódó tartalmán túl hagyományok, már-már elfeledett népszokások is kapcsolhatók e naphoz.
Vízkereszt első jelentése
Máté evangéliuma szerint a napkeleti bölcsek a betlehemi csillagot követve érkeztek meg keletről Júdeába. A kisded Jézusnak aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékba tiszteletük jeléül.
Vízkereszt második jelentése
Jézus harmincévesen a Jordán folyóhoz ment, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Az eseményt követően megkezdte népe tanítását. Krisztus keresztségének emlékére, január 6. az ünnepi keresztelések napjává vált. A biblikus történéshez kapcsolódóan később elindult a keresztség szentségének osztása és a vizek megáldása.
A katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen származik a jeles nap elnevezése is. Ekkor rendszerint szenteltvizet vittek otthonukba az emberek. Hitük szerint gyógyító és áldáshozó, minden ártó tartalmat távol tartó erőt tulajdonítottak a szenteltvíznek. Betegségek ellen használták, illetve hintettek belőle a menyasszony koszorújától kezdve, az újszülött gyermek bölcsőjén át az elhunyt koporsójára is.
A szenteltvizet az elkövetkező januárig üvegben vagy nagy korsóban tárolták, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, melyek szemöldökfáira a pap krétával odaírta a házszentelés évét és a C M B betűket, melyekkel az alábbi latin mondat rövidítésére utaltak: Christus mansionem benedicat, azaz Krisztus áldja meg e hajlékot. A néphagyomány szerint, innen származik a napkeleti bölcsek elnevezése: Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
A vízkereszt harmadik jelentése
János evangéliuma szerint, a kánai menyegző történése a keresztény hitvilág számára kiemelt jelentőséggel bír. Jézus első csodatételekor, a már elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. A több szempontból is szimbolikus eseményen megmutatta isteni hatalmát.
Világi értelemben mit kell tudnunk e napról?
Egyes országokban különös jelentések és szokások fűződnek vízkereszthez. Az itáliai hagyomány szerint a vizkereszti boszorkány reggelre a gyermekek zoknijába meglepetést tesz. A franciák, spanyolok, portugálok süteményekbe rejtett meglepetéssel kedveskednek egymásnak.
A mai napot érintő szokásokból nálunk szinte csak annyi maradt, hogy ezen a napon illik lebontani a karácsonyfát. Miért pont ekkor? A karácsonyi ünnepkör zárónapján elköszönünk az óévtől, hogy a meghitt elcsendesedést, felváltsa a mulatság, a farsangi időszak, mely az újévet harsányan köszönti.
Előfordult már Önökkel, hogy a feldíszített karácsonyfa annyira az otthonunk része lett, hogy csak húsvét előtt váltak meg tőle? Ne essenek ebbe a hibába, egyrészt a hiedelmek és babonák okán, másrészt, mert akkor a tűlevelek képesek egybefüggő zöld „szőnyegként” funkcionálni a padlón, nem kevés bosszúságot okozva.
Inkább most váljunk meg a fától, örizzük a hagyományt, tiszteljük a nap üzenetét! Készüljünk tudatosan testben és lélekben egyaránt a megújulásra!
Borítókép: pixabay.com
Vízkereszt napja a kereszténység egyik legősibb ünnepe. A valláshoz kapcsolódó tartalmán túl hagyományok, már-már elfeledett népszokások is kapcsolhatók e naphoz.