A hírszorongás károsabb a mentális egészségünkre, mint gondolnánk

David Lewis pszichológus már a kilencvenes években – amikor az internet még gyerekcipőben járt – azzal került a címlapokra, hogy kijelentette: az egyre nagyobb mennyiségű információ hatással van a testi és lelki egészségünkre. A szakember szerint már ekkor érzékelhető volt a hírfogyasztóknál a koncentrációzavar, az ingerlékenység, a morális szabályok átalakulása.

Jóslata, miszerint az elkövetkező években egyre rosszabb lesz, aligha bizonyult túlzásnak. Lewis kijelentései óta ömlenek ránk a hírek minden platformon. Még ha tudatosan is próbáljuk kezelni a hírfogyasztást, előbb-utóbb garantáltan kapunk értesítést arról, hogy miért lett ismét rosszabb hely a világ.

Fontos a tájékozottság, de nem mindenáron 

Persze a tájékozottság napjainkban fontosabb, mint valaha. A hírekhez való fokozott hozzáférésünk ugyan radikálisan szélesítette a látókörünket, egyben drámaian emelte az életünkbe betüremkedő stresszfaktorok számát. Ezért ma már ott tartunk, hogy az alapvetően szorongást okozó témák, mint az egzisztencia vagy munkahely mellett a közélet, az egészségügy vagy a klímaváltozás is bekúszott a stresszért felelős tényezők közé.

A tudás és a tájékozottság jó dolog, de vajon milyen áron?

A kényszeres hírfogyasztás információs túlterheltséget eredményezhet, és minden pillanatot megnehezíthet, amit kikapcsolódással szeretnénk tölteni. A negatív torzítás jelensége miatt ráadásul sokkal több a drámai vagy megosztó tartalom, ami erősítheti a jövőről való bizonytalan érzéseinket. Egyre többször érzünk szomorúságot, félelmet vagy haragot saját vagy a világ helyzetével kapcsolatban, ami újabb kognitív torzításokhoz vezethet.

A hírszorongásnak rémisztő tünetei vannak

Sokaknak talán fel se tűnik, hogy a megmagyarázhatatlan testi-lelki jelek mögött valójában a hírszorongás áll. Az alábbi szimptómák mindenesetre figyelmeztetők lehetnek.

1. Fizikai tünetek

Mint minden stresszes vagy szorongásos állapotnak, a hírszorongásnak is klasszikus testi jelei lehetnek, mint fejfájás, fáradtság, izomfeszülés vagy gyomorgörcsök. Figyeljük meg izmainkat egy átlagos hírolvasás alatt, valószínűleg már az első információ végére érzékelhető lesz a változás az izomtónusban.

2. Reménytelenség érzése

A hírszorongás egyik legklasszikusabb tünete, hogy gyakran érezzük reménytelennek a jövőt, magunkat pedig tehetetlennek a világ eseményeivel szemben. Olykor szó szerinti bénultságot tapasztalhatunk, mert úgy gondoljuk, hogy szörnyű, ami történik, és mi semmit nem tehetünk.

3. Koncentráció zavar

Ha már azt tapasztaljuk, hogy nehezen fókuszálunk a feladatokra, mert gondolataink folyamatosan a hírek körül áramlanak, biztosak lehetünk benne, hogy túlzásba vittük a hírfogyasztást.

Ehhez szorosan kapcsolódik a híroldalak vagy a közösségi média kényszeres görgetése, frissítése, hogy véletlenül se maradjunk le a legújabb szörnyűségről. Mindezzel párhuzamosan pedig szép lassan elszigetelődhetünk a kapcsolatainktól.

A hírszorongás kikapcsolható

Természetesen nem egyszerű megtalálni az egyensúlyt az információéhség kielégítése és a mentális egészségünk fenntartása között, de néhány meglepőnek tűnő tipp segíthet kikapcsolni a hírek zümmögését.

Légzés

Kiváló fizikai segítség lehet, ha megfelelő légzéstechnikával kiszakítjuk magunkat a rendőrségi, politikai és természeti katasztrófákról szóló hírek özönéből. Ezek ugyanis egy sor kellemetlen érzést válthatnak ki belőlünk, mert az idegrendszerünk túlélő üzemmódba kapcsol.

A mély lélegzetvételek hatékonyan megakadályozhatják, hogy a fejünkbe áramoljon az összes vér egy korrupcióról szóló hír kapcsán.

Kifejezetten szorongásoldásra használják például a dobozlégzést: négy számolásig lélegezzünk be, tartsuk bent a levegőt ugyanaddig, majd szintén négy számolásra fújjuk ki a levegőt.

Ne arra fókuszáljunk, amit nem tudunk kontrollálni

Alapvetően természetes érzés aggódni a világ eseményei miatt, de ha rácsavarodunk egy hírre, az komolyan növelheti a szorongást. Ha tehetetlennek és dühösnek érezzük magunkat, a cselekvésnek még a gondolata se fog eszünkbe jutni. Ezért próbáljunk arra fókuszálni a saját életünkből, amire valóban hatással tudunk lenni.

A negatív érzés olykor átcsatornázható pozitív cselekvésbe, ha például részt veszünk egy lakóhelyünket vagy a közösséget érintő programban, elmegyünk szavazni, jótékonykodni vagy önkéntes munkát vállalunk.

Hírszünet

A tudatosság talán a legfontosabb, hogy megállítsuk az információáradatot. A kényszeres hírfogyasztás helyett érdemes kijelölni, hogy mikor olvasunk híreket, a fennmaradó időben pedig koncentráljunk a munkánkra, a családunkra és a barátainkra. Olvassunk híreket például reggel vagy este, vagy kérjünk napi, heti hírlevelet, amelyek összefoglalják a történéseket.

A testünk jelzéseire figyelve nyugodtan tartsunk szünetet vagy állítsuk le az olvasást, nézést, ha arra van szükség. A hírfogyasztást követően pedig jó ötlet lehet, ha valamilyen feltöltő tevékenységet folytatunk, például sétálunk, tusolunk, elrágcsálunk egy almát vagy felhívjuk a barátunkat.

Ne felejtsük el a hús-vér embereket

A rengeteg szenzációhajhász, félrevezető vagy egymásnak ellentmondó hírek fogyasztása rossz hatással van ránk. Az állandó szorongás miatt egyrészt fokozottan éberebbek leszünk, ugyanakkor bizalmatlanabbá válhatunk a kapcsolatainkban.

Elménk fixációját a képernyőn úgy tudjuk a legjobban ellensúlyozni, ha valós beszélgetést folytatunk szeretteinkkel.

Mind személyesen, mind telefonon beszélgetünk, jót fog tenni. Akár foglalkozunk velük, akár nem, a hírek folyamatosan érkezni fognak, az azonban rajtunk múlik, hogy mennyire engedjük be őket az életünkbe. Minden főcímnél jusson eszünkbe, hogy az amigdala, vagyis az érzelmekért felelős agyi területünk épp megtelik vérrel, emiatt nem tudunk logikusan gondolkodni. Ha túl sok, egyszerűen lépjünk ki, kapcsoljuk le. Ott lesz úgyis a következő hír, amikor visszatérünk.

Borítókép: Envato Elements