Demencia: kockázatok és lehetőségek

Amit nem tudunk módosítani

A kockázati faktorokat módosítható és nem módosítható formákra oszthatjuk. A nem módosítható rizikófaktorok az életkor, a nem (nőkben közel kétszer gyakrabban jelenik meg a demencia) és a genetikai faktorok.

Bár a kognitív hanyatlás (különösen az Alzheimer-kór) előfordulása az életkorra együtt nő, különösen fontos kiemelni, hogy a demencia nem szükséges velejárója az idősödésnek.

Potenciálisan befolyásolható kockázati tényezők

A legújabb nemzetközi összefoglalók 12 potenciálisan befolyásolható rizikótényezőt azonosítottak, melyek kezelésével / módosításával akár 40%-kal is csökkenthető vagy késleltethető a demencia kialakulása.

Ezek, és a kezelésükre vonatkozó tanácsok a következők:

• Hypertonia (magas vérnyomás): Vizsgálatok szerint a nem kezelt hypertonia 40 éves életkortól növeli az időskori demencia előfordulását, emellett több szív-érrendszeri betegség rizikótényezője is. Vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel, a normál vérnyomásértékek fenntartásával akár 10%-kal is mérsékelhető a kockázat. 
• Cukorbetegség: Ismert, hogy a cukorbetegség fennállása növeli a demencia kialakulásának kockázatát: minél hosszabb ideje áll fenn és minél súlyosabb, annál nagyobb kockázatot jelent. Fontos a diabetes szűrése, időszakos vércukor-ellenőrzés.
• Kóros elhízás: A középkorúak kóros elhízása (30 feletti testtömegindex) és az időskori demencia között összefüggés áll fenn, nem is említve a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség ezzel együtt járó fokozott kockázatát. Vannak bizonyos étrendi típusok (pl. a mediterrán vagy az északi típusú diéta), amelyek csökkenthetik a demencia kockázatát. Megelőzésként a fent ajánlott étrendek, a megfelelő fehérje-bevitel és a rendszeres fizikai aktivitás, torna javasolt.

• Halláscsökkenés: Megfigyelték és követéses vizsgálatokkal igazolták, hogy a halláscsökkenésben szenvedők körében gyakrabban alakul ki demencia: valójában a legerősebb rizikófaktornak bizonyult. Szűrése és kezelése egyszerű, mindenképp szükséges odafigyelni rá!
• Depresszió: Fiatalkori depresszív epizódok nem feltétlen társulnak demencia kialakulásával, de később- vagy időskorban az összefüggés egyértelmű. Mivel a depresszív hangulatzavar része lehet a demencia bevezető tünetegyüttesének, ezért az ok-okozati viszony nem tisztázott . Az időskori depresszió megfelelő kezelése késleltetheti a klinikailag megjelenő hanyatlást, és mindenképp csökkenti az izoláció és a belgyógyászati betegségek súlyosságát. Elsődleges nemcsak a beteg, hanem a hozzátartozók odafigyelése, segítsége, hogy időben forduljanak orvoshoz.
• Szociális izoláció: A szociális aktivitás fenntartása mérsékli a demencia kialakulásának esélyét, nemtől, életkortól, kulturális háttértől függetlenül. Lehet szó a házastársi vagy más családi kapcsolatok megőrzéséről, barátokkal találkozásról vagy csoportos tevékenységről (sport, kártyajáték, zene, közösségi, vallásos). Nincs specifikus aktivitás, ami a többinél jobb lenne, így válasszuk azt, amit a legjobban élvezünk és legkönnyebben teszünk a mindennapjaink részévé. Törekedjünk a személyes kapcsolattartásra, bár a feltörekvő internetes-okoseszközös módszereknek is megvan a kiegészítő szerepe.
• Iskolázottság: A tanulás gyermek- és kamaszkorban éri el a maximális hatást, így az általános- és középiskolai tanuláson van a legnagyobb hangsúly. Ugyanígy lényeges, hogy a kialakult szellemi kapacitást a felnőttkorban is fenntartsuk pl. olvasással, sportolással, utazással, nyelvek tanulásával, zenéléssel.
• Fejsérülések: Megfigyelték, hogy a nagyobb és főként ismétlődő fejsérülésekkel nő a demencia kockázata, így ezek megelőzése szükséges. Ezek többnyire közlekedési balesetek vagy például magasból esés. Specifikusan sportokra, például a bokszra jellemző az ismétlődő kisebb-nagyobb fejtrauma. Néhány betegségben vagy idősödő életkorban a bizonytalan járás is vezethet eleséshez – ennek lehetőség szerinti megelőzésére is gondoljunk.
• Fizikai aktivitás: A sporttevékenységek végzése, a fitt állapot elérése összességében csökkenti a demencia előfordulását; újabb megfigyelések szerint hasznos a már kifejlődött Alzheimer-demencia esetén is.  A sportolási lehetőségeket befolyásolja az életkor, a betegségek és a környezet. Az aerob aktivitás, különösen a séta (napi 6-7000 lépés) minden életkorban javasolt. Erőedzést is végezhetünk (pl. nehezebb tárgyak emelése, nehezebb kerti munkák vagy épp a gumikötéllel edzésprogram) – ezzel az időskorban bekövetkező izomtömegcsökkenést is késleltetni lehet. Olyan mozgásformát válasszunk, amit élvezünk, és biztonságos a kivitelezése: lehet kertészkedés, jóga vagy csapatsport is. 

• Dohányzás: A dohányzás fokozza a demencia kialakulásának esélyét; bármely életkorban hagyjuk abba, az kedvező hatású! A szilárd elhatározáson, közvetlen környezetünk, családorvosunk segítségén kívül szükséges lehet az átmeneti időszakban pl. nikotintartalmú tapasz vagy gyógyszeres kezelés használata is.
• Alkoholfogyasztás: Régóta ismert, hogy a fokozott alkoholfogyasztás (ez heti több mint 21 egységet jelent; 1 egység 8 g tiszta alkoholnak felel meg) növeli a demencia kockázatát. Emellett más, pszichiátriai és belgyógyászati kórképekkel, vitaminhiányos állapottal, fokozott sérülési kockázattal is társul. Kezelésében addiktológiai segítségre lehet szükség.
• Légyszennyezés: a légszennyezettség – elsősorban a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásának negatív hatása – belgyógyászati betegségekkel kapcsolatban ismert tényező. Jelenlegi vizsgálatok szerint a demencia kialakulásának szempontjából is önálló rizikótényezőt jelent .

Több tényező átfedésben áll egymással, részben összefüggenek vagy negatívan befolyásolják egymást (pl. a fizikai inaktivitás súlynövekedéshez, az pedig cukorbetegséghez vezet).

A felsorolt életmódbeli változtatások nemcsak a diagnózis előtt lehetnek hatékonyak, a további állapotromlást is segíthetik megelőzni, így a demencia diagnózisa után is javallott a kockázatcsökkentő tevékenységeket folytatni.

Idősödő életkorban kiemelendő a hallásjavító eszközök használata, a megfelelő minőségű alvás és étkezés, fizikai- és szellemi aktivitás fenntartása és a belgyógyászati betegségek kezelése.

A szellemi aktivitás fenntartására minden eszközt megragadhatunk az aktuális állapotra adaptálva. Előtérbe kerülnek a memóriajátékok, a számolási, felismerési feladatok; mindehhez számítógépes alkalmazások fejlesztése folyik, magyar nyelven is.

Orvosi diagnózis és gondozás is szükséges. Magyarországon minden diagnosztizált Alzheimer-kórban szenvedő beteg számára elérhetők a tüneti gyógyszerek. Fejlesztés és részben engedélyezés alatt állnak olyan gyógyszerek, amelyek lassítják az Alzheimer-kór lefolyását: érdemes tájékozottnak lenni, orvosunkkal beszélni.

Fiatalkorban kiemelendő az iskolázottság megelőző szerepe, de a tanulás, az új ismeretek megszerzése minden életkorban fontos. Többnyire fiatal- és középkorú felnőttkorhoz köthető a dohányzás, alkoholizmus kialakulása is.

A középkorúak számára a fentieken túl fontos a hypertonia, cukorbetegség, elhízás vagy a depresszió megelőzése és kezelése, a halláscsökkenés szűrése.

Több út áll a rendelkezésünkre, hogy megelőzzük a szellemi hanyatlás kialakulását. Ezt nem lehet túl korán elkezdeni, de sohasem túl késő.

Borítókép: elements.envato.com