A zsigeri zsír és a szubkután zsír
Alapvetően kétféle zsírszövet található a szervezetben, a szubkután zsír, illetve a zsigeri zsír. A szubkután zsír a bőr alatt található – ez az a puha zsírszövet, amit össze tudunk csípni az ujjainkkal. Ezzel szemben a zsigeri zsír a hasüreg belső szerveit veszi körbe, és felszaporodva alma típusú elhízást okoz. A zsigeri elhízás kemény, feszes hashoz vezet, szemben a szubkután hasi zsír felszaporodásával, amikor a has puhább, ernyedtebb. A derékbőség nagy részéért általában a zsigeri zsír a felelős.
A zsigeri zsír felszaporodása férfiaknál jellemzőbb, mint a nőknél. A nőknél gyakoribb a szubkután elhízás, a viscerális elhízás legtöbb esetben csak a menopauzát követően alakul ki.
Miért veszélyes a magas zsigeri zsír?
A zsigeri zsír:
- akadályozhatja a belső szervek vér- és nyirokkeringését, így oxigén- és tápanyagellátását,
- hozzájárul a kortizolszint helyi emelkedéséhez,
- és pro-inflammatorikus anyagokat termel, amivel növeli a gyulladás szintjét a szervezetben.
Ennek köszönhető, hogy a zsigeri zsír számos betegség kockázatát növeli, illetve súlyosbítja a fennálló problémákat:
- fokozza a pro-inflammatorikus citokintermelést (pl. IL-6, TNF-α), ami krónikus alacsony fokú gyulladáshoz vezet,
- hozzájárul az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához,
- növeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát (az érelmeszesedés fokozásán keresztül),
- összefügg a nem-alkoholos zsírmáj (NAFLD) és bizonyos daganatok (pl. vastagbélrák) megemelkedett kockázatával,
- emellett egyes vizsgálatok összefüggést találtak az Alzheimer-jellegű elváltozásokkal is, bár az oksági mechanizmusok még kutatás alatt állnak.
Hogyan lehet felmérni a zsigeri zsír mennyiségét?
A leggyakrabban használt mérőszám, a BMI vagy testtömegindex, a testmagasság és a testtömeg arányát fejezi ki. A BMI egy korlátozott használhatóságú mutató, ami nem tesz különbséget a zsír és az izom között, és nem fejezi ki pontosan azt, hogy mennyire vagyunk egészségesek. Normális BMI-vel is lehetünk elhízottak, illetve egy magas BMI-jű személy is lehet egészséges (gondoljunk például egy diszkoszvető atlétára).
A BMI és a testzsírszázalék hátránya, hogy nem fejezi ki a szubkután zsír és a zsigeri zsír arányát, pedig egészségügyi szempontból nagy különbség van a kettő között. A zsigeri zsír mérése összetettebb folyamat. A legpontosabb értékeket a CT- és az MRI-vizsgálatok adják, amelyek közvetlenül képesek mérni a viscerális zsír mennyiségét. Ezek a képalkotó eljárások azonban nagyon drágák, ezért sokszor más módszereket használnak. Ilyen például a bioelektromos impedancia mérése (BIA), amely segítségével meg lehet becsülni a zsigeri zsír mennyiségét.
Mit mutat egy zsigeri zsír táblázat?
A bioelektromos impedanciát mérő berendezések gyártói meg szoktak adni táblázatokat, amelyek segítenek értelmezni a különféle értékeket. Bár ezen skálák értékei sok esetben egytől hatvanig terjednek, a különféle gépek által megadott értékek nem feltétlenül feleltethetők meg egymásnak. Ezért mindig az adott készülék dokumentációjából induljunk ki! Amennyiben magasak az értékeink, mindenképp orvoshoz kell fordulnunk, és ő lesz az, aki majd pontosan feltérképezi az egészségügyi állapotunkat.
Hogyan lehetséges a zsigeri zsír csökkentése?
A magas zsigeri zsír diéta segítségével csökkenthető le. A zsigeri zsír elleni diéta lényegében megegyezik a testsúlycsökkentést célzó diétákkal. Kulcsfontosságú eleme a kalóriabevitel korlátozása (kalóriadeficit), a zsírok és vörös húsok bevitelének csökkentése, a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztásának a mérséklése, illetve a sok rost, teljes kiőrlésű gabona és zöldség fogyasztása. Emellett nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, illetve ajánlott a rendszeres testmozgás is. Természetesen ezek általános alapvetések, az esetek nagy részében személyre szabott diétára van szükség, amit az orvos vagy a dietetikus fog összeállítani.
Tekintse meg a Szimpatika diabétesz elleni táplálékkiegészítőit!
