Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Vigyázat, mérgező!

Létrehozva: 8/3/2014 3 perc Kérdezze meg kezelőorvosát!mérgező növényekÖsszes cikk
A nyár a kirándulások, nyaralások és szabadban töltött órák ideje. A gyerekeknek sokszor csábító lehet egy színes bogyó vagy virág, amit meglátnak, megcsodálnak, és rosszabb esetben meg is kóstolnak. A kíváncsiság azonban könnyen bajba sodorhatja a kicsiket.

Dr. Vajda Zsolttal, a Heim Pál Gyermekkórház toxikológiai osztályának adjunktusával és Orosz Mária főnővérrel mérgező növényekről, elővigyázatosságról és teendőkről beszélgettünk.

Mely növények okozta mérgezéssel fordulnak a leggyakrabban Önökhöz?

A leggyakrabban előforduló mérgezést a tiszafa okozza, amelynek piros bogyója figyelemfelkeltő a kisgyerekek számára a sok szép zöld levél között. Bár a bogyók húsa nem mérgező, és a magot nem lehet szétrágni, a kisgyerek általában levelekkel együtt tépik le a fáról, és a levelek kis mennyiségben is okozhatnak mérgezést. Annak ellenére, hogy a növény mérgező, a tiszafát szívesen ültetik gyermekintézmények, bölcsődék, óvodák kertjébe, mert gyorsan nő, ezért rövid időn belül árnyékot tud adni.

Melyik a legveszélyesebb mérgező növény hazánkban?

A gyöngyvirág számos helyen megtalálható: erdőkben az avar szintjén, kertekben a kerítések, sövények mellett. A növény minden része mérgező: általában a piros bogyók elfogyasztása váltja ki a mérgezési tüneteket, mert a színük miatt a gyermekek ezt eszik meg, de a virágszárak, a levelek megrágása is veszélyes lehet. Sőt, ismert olyan eset is, ahol a gyermek a gyöngyvirágcsokrot tartalmazó vázából itta ki a vizet, és bekövetkezett a tragédia. Ha csak a gyanúja is felmerül, hogy a gyermek a gyöngyvirág bármely részéből ehetett, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen a növény tragikus kimenetelű mérgezés okozója lehet.

A lakásokban és kertekben található növények közül vannak olyanok, amelyek környékén különösen oda kell figyelnünk a gyermekekre?

A tuja az egyik leggyakoribb díszcserje, ahol a mérgezést a friss hajtások, a bogyók és a tobozok okozzák. A házak falán, fák tövében található, gyorsan növő borostyán levele és bogyója is igen mérgező. Szobanövények közül különösen kedvelt a buzogányvirág (diffenbachia) és a fikusz, amelyeknek levelei, nedvei egyaránt mérgező hatásúak. A hideg elől a teraszról, kertből gyakran bekerül a lakásba a nagyon mutatós, de egyben veszélyes leander. A december legkedveltebb szobanövénye a mikulásvirág, ami télvíz idején szinte minden lakásban megtalálható. A piros virág levelei közepén lévő pici sárga bogyók mérgezőek.

Évszaktól függően is változik, milyen mérgező növények tűnnek fel a természetben.

A tavasz jöttét jelzi a lilaakác fürtjeinek a megjelenése, amelynek babhoz hasonló termése hasmenéssel, hányással, bágyadtsággal járó mérgezést okozhat. Kora tavasszal virágzik az aranyeső, amit nem szabad összetéveszteni a március végén, április elején virító aranyvesszővel. Az aranyesőnél nemcsak a virágok elfogyasztása, hanem az őszre beérő magok is veszélyesek. Tavasszal és ősszel a sárga és fehér nárcisz hagymája is súlyos problémát okozhat: előfordult, hogy valaki a levesbe tette bele lila hagyma helyett. Nyáron a meleg, tikkasztó napok után felfrissülést hozó eső előcsalogatja a gombákat: a gombamérgezés legkisebb gyanúja esetén is azonnal orvoshoz kell fordulni! Fontos, hogy saját szedésű gombából szakértői vizsgálat nélkül ne együnk. Bármilyen gyakorlottak is vagyunk, egy apró tévedés akár halálos mérgezést is okozhat.

Kora ősszel főleg a tölgyesekben, nedves hegyi réteken találkozhatunk a fehér szárú, rózsaszín vagy lila virágú őszi kikericcsel, amelynek minden része mérgező. A téli hónapokban gyakran fordul elő hóbogyó okozta mérgezés, hiszen a csupasz bokrokon a kisgyermekek számára nagyon csalogatóak a gömb alakú fehér bogyók.

Milyen elővigyázatossági intézkedéseket tehetünk, hogy elkerüljük a növények okozta mérgezést?

Meg kell tanítani a gyerekeket arra, mit nem szabad. Már az egy-két éveseket is rá lehet szoktatni, hogy ha bármit találnak, felvesznek a földről, vigyék oda anyukájuknak. A kisgyerekeknek az a dolga, hogy mindennel megismerkedjenek, mindent a szájukba vegyenek, bedugjanak az orrukba, megnézzenek, megkóstoljanak a szülőknek kell odafigyelni arra, hogy ezek ne történjenek meg. Mivel kiskorban mindent meg akarnak tanulni, ezért nem elég azt mondani nekik, hogy ne nyúljanak hozzá, mert nem szabad, hanem meg kell mutatni, hogy miért nem. Ne menjen oda, ne szedje fel a földről, ne egye meg, mert veszélyes lehet. Elsődleges megelőzésként pedig a gyermek környezetéből a veszélyes növényeket, gyógyszereket el kell távolítani.

Mi a teendő, ha egy bokor mellett találjuk a kisgyereket, terméssel a kezében?

Ha nem egyértelmű, hogy evett-e a fáról, vagy melyik növényt vette be a szájába, akkor azt szoktuk javasolni, hogy mindenképp jöjjenek be a toxikológiai osztályra, és hozzanak a termésből, amit a gyermek lenyelhetett. Ha két egymás melletti termésből is ehetett, akkor érdemes mindkettőből mintát hozni.

Mit lehet tenni, amíg beérnek a kórházba?

Nem szoktuk javasolni, hogy hánytassák meg a gyerekeket, hiszen sokszor előfordul, hogy a hánytatás kivitelezése miatt kellett valakit felvenni, vagy tovább bent tartani. Általában azt tanácsoljuk, hogy azonnal hozzák be a gyerekeket, mert ebben az esetben másfél-két órán belül ki tudjuk mosni a gyomrát, ha szükséges, így elkerülhetjük a súlyosabb mérgezési tünetek jelentkezését.

A gyerekeknek sokszor csábító lehet egy színes bogyó vagy virág, amit meglátnak, megcsodálnak, és rosszabb esetben meg is kóstolnak.