Az UNESCO szerint a Nagy-korallzátonyt fel kell venni azon világörökségi helyszínek közé, amelyek a klímaváltozás miatt vannak veszélyben. Az átsorolásról a következő hónapban dönthetnek, az ausztrál kormány határozottan ellenzi az ötletet.
A zátony 1981-ben került be a világörökségi helyszínek közé. Az UNESCO és Ausztrália között egy ideje folyik a vita a zátony státuszáról, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete már 2017-ben felvetette, hogy a terület felkerülhet a veszélyeztetett helyszínek listájára.
A szakértők szerint a Nagy-korallzátonyra a klímaváltozás különösen nagy fenyegetést jelent. A korallok, illetve a velük szimbiózisban élő algák igen érzékenyek a környezet változására, például a tengervíz melegedésére. Az UNESCO szerint az ausztrál kormány törekvései ellenére a zátony állapota javításának fő céljait nem sikerült elérni.
Amennyiben a szervezet dönt az átsorolásról, úgy a Nagy-korallzátony lesz az első természeti világörökségi helyszín, amely többnyire az éghajlati átalakulás miatt kerül fel a veszélylistára. A fenyegetett helyszíneket különböző intézkedésekkel óvhatják, például azzal, hogy korlátozzák a hozzáférhetőséget, így Ausztrália esetében az átsorolás jelentősen befolyásolhatja a turizmust.