A vesekő, illetve a kisebb méretű kristályokból álló vesehomok akkor alakul ki, amikor túlzottan megnövekszik bizonyos ásványi anyagok koncentrációja a vizeletben. Ez a gyakori betegség gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket, és súlyos tünetekkel, például nagyon fájdalmas görcsökkel járhat. A kisebb kövek legtöbbször nem igényelnek orvosi beavatkozást, de van, hogy csak műtét jelent megoldást.
A kiválasztó szervrendszer feladata, hogy a szervezet számára nem szükséges anyagokat kiszűrje a vérből, majd eltávolítsa azokat. Amennyiben azonban túl sűrű, koncentrált a vizelet, kiválhatnak belőle anyagok, így alakul ki a húgyúti kövesség. A vizeletből kiváló barna vagy sárgás kristályokat nevezzük vesekőnek. A vesekövek mérete az apró szemcsés vesehomoktól indul, de akár golflabda méretűre is megnőhetnek. A kisebb kövek gyakran nem okoznak tüneteket, azonban ha nem távoznak, szép lassan összeállnak, majd rétegenként nagyobbra nőhetnek. A vesekövek nemcsak a szín, de a forma tekintetében is eltérnek: vannak kerek, illetve elágazó kövek is. A felszínük általában egyenetlen, ami így könnyen felsérti a húgyutakat.
A vesekövek egy része csak egyoldali, de gyakran mindkét oldal érintett. A kövek a vese kiválasztásért felelős részében képződnek, majd továbbhaladnak. Ezért nem minden esetben a vesében találhatók: előfordulhatnak a vesevezetékben és a húgyhólyagban is. A vesekövek nagy része magától kiürül a szervezetből, de a nagyobb vizelet kristályok megakadnak, fájdalmas tüneteket okozva.
A vesekő kialakulásának alapvető oka, hogy bizonyos anyagok túl nagy koncentrációban találhatók meg a vizeletben. De miért lehet túl magas a különféle ásványi anyagok koncentrációja? Többféle okot, illetve kockázati tényezőt elkülöníthetünk:
Az étrendi tényezőkre érdemes külön is kitérni, de ezt érdemes részben a vesekövek különböző típusaihoz kötni. Anyagösszetétel szempontjából milyen vesekövekről beszélünk, és milyen ételek, tápanyagok fogyasztása növeli a kockázatukat? Mik ezen típusoknak fő okai?
A vesekő tünetei közé tartozik az éles, hullámokban jelentkező fájdalom (vesegörcs), amely a hát alsó részéből sugárzik előre a hasba és az ágyékba. Ezt a fájdalom akkor jelentkezik, ha a kő a húgyutakban elakad. Az elakadt kövek emellett akadályozhatják a vizelést, ami miatt tipikus tünet a gyakori vizelési inger. A fájdalom mellett gyakran jelentkezik hányinger, hányás, fájdalmas vizelés, illetve vér a vizeletben (hematuria). Fertőzés esetén láz is felléphet, illetve genny is előfordulhat a vizeletben.
A vesekővel szemben a vesehomok tünetei általában enyhébbek, van, hogy a beteg nem is tapasztal fájdalmakat. Ezzel együtt az is gyakran fordul elő, hogy a vesehomok ürülése szintén fájdalommal, erős görccsel jár.
A vesekövesség súlyos szövődményeket okozhat, különösen, ha a kövek elzárják a húgyutakat. Az egyik leggyakoribb szövődmény a húgyúti fertőzés, ami lázat, hidegrázást és erős fájdalmat, illetve gennyes vizeletet okozhat. Ha a kő tartósan elzárja a vizelet útját, hidronefrózis alakulhat ki, ami a vese megduzzadásához és károsodásához vezethet.
Amennyiben nem kezelik a vesekövet, a veseműködés hosszú távon károsodhat, ami veseelégtelenséghez vezethet. Ehhez hozzáadódnak az éles felszínű kövek által a vese szöveteiben okozott sérülések, amelyek irritációt és gyulladást okozhatnak – ami pedig szintén hozzájárulhat a vese tartós károsodásához.
A vesekő diagnózisa a vér és a vizelet vizsgálatával indul. A vérből ugyanis többféle fontos információ kinyerhető, a vizeletből leülepedett kristályok pedig segítenek meghatározni a vesekő típusát. A diagnózis további lépéseiben többféle képalkotó vizsgálatot használhatnak. A röntgen az első lépés, azonban nem minden kő tartalmaz kalciumot, így néhány kő „láthatatlan” marad a röntgenfelvételen. Ezek az esetek CT-vizsgálatot igényelnek, amely pontosan kimutatja a köveket, akár kontrasztanyag nélkül is. Az ultrahang szintén használható, de kisebb kövek esetében kevésbé megbízható, mivel ezek rejtve maradhatnak a vesekelyhekben. A CT ezért általában a legmegbízhatóbb diagnosztikai módszer, különösen bizonytalan esetekben.
A vesekövek nagy része magától is ürül. Amennyiben kiderült, hogy kisebb, tünetmentes kő található valakinek a szervezetében, meg lehet várni, hogy magától kiürüljön. Az egy centinél kisebb köveknél ezen túl szóbajöhet a lökésterápia, a vesekő zúzás. Az ennél nagyobb köveket általában műtéti úton kell eltávolítani.
A legjobb, ha a tudatos életmóddal előre teszünk a vesekő ellen. Igyunk elég vizet, mozogjunk, ügyeljünk a változatos, egészséges táplálkozásra. Kerüljük a szénhidrátok és a purintartalmú ételek túlzott fogyasztását, ahogy a vitaminok túlzott bevitelét is!
Sokakat érdekel, hogy hogy néz ki a vesehomok. Lényegében apró, sárgás vagy barnás kövecskékről van szó, amelyek különféle alakúak lehetnek.
Alapvetően a kövek méretétől függ, hogy mennyi idő alatt ürül ki a vesehomok, de fontos tényező a folyadékfogyasztás mennyisége és a húgyutak állapota is. A 4 mm-nél kisebb kövek átlagosan 31 nap alatt ürülnek, de nagy az egyéni variancia.
A vesehomok távozásának tünetei alapvetően megegyeznek a vesekő tüneteivel: éles fájdalom a deréktájon, ami kisugározhat a has alsó részébe, görcsök, gyakori és fájdalmas vizelés. A különbség az, hogy a kisebb méretű kövek miatt némileg enyhébbek lehetnek a tünetek. Előfordul az is, hogy a kisebb vesehomokszemcsék fájdalom nélkül, észrevétlen távoznak.
A kristály a vizeletben a vesekövesség jele. Ez lehet kalcium-oxalát kristály, de más típusú vesekövek is előfordulnak.
A vesekő gyógyszer segítségével sajnos nem kezelhető. A fájdalom és a gyulladás csillapítására van csak lehetőség.
Alapvetően a vesekő típusától függ, hogy mit ne együnk vesekő esetén. Ezért először fontos, hogy meglegyen a diagnózis. Utána lehet tájékozódni, hogy az adott vesekő típusnál mire kell ügyelni. (A vesekövet okozó ételek témában írt cikkünket itt olvashatja.)