Vegyszert eszünk, gyógyszert iszunk

Elhízást okozhat a táplálékkal bevitt antibiotikum

A The New York Times nemrég közölt egy cikket arról, hogy a vágóállatokat mennyi antibiotikummal tömik. Bár ezzel az állatokat szeretnék megóvni a fertőzésektől, az antibiotikumnak hizlaló hatása van nemcsak az állatokra, hanem azokra is, akik ezeknek az állatoknak a húsát vagy tejét fogyasztják.

A kutatók szerint az antibiotikum azért növeli a zsírszövet mennyiségét, mert megváltoztatja a bélbaktériumok működését, így azoknak javul a táplálékfelvételi hatékonysága – ez a mellékhatás nem újdonság. Szintén egy korábbi, az 1950-es években végzett guatemalai kutatásban megállapították, hogy az antibiotikumot szedő gyerekek 1 év alatt 2,5 kilóval többet híztak, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert. 1974-ben az amerikai haditengerészet katonáin vizsgálták, hogy valóban hizlal-e az antibiotikum. Csak két hetet kellett várni, hogy beigazolódjon: valóban hizlal. Dán kutatók kísérletei szerint pedig azok a kisbabák, akik életük első fél évében antibiotikumot kaptak, hétéves korukra nagyobb eséllyel híztak el, mint azok, akik nem kaptak antibiotikumot.

Az antibiotikumok káros hatása főképp az Egyesült Államokban jelent problémát. Martin Blaser, a New York-i Egyetem antibiotikum-kutatója szerint minden gyerek legalább húsz alkalommal szed antibiotikumot, mire felnő. A gyógyszer azonban nemcsak orvosságként, hanem táplálékként is bejuthat a szervezetbe, mivel az antibiotikum az állatok húsában és tejében is megmarad.

Az állatok persze nemcsak antibiotikumokat kapnak, hanem tömegnövelő szereket is. Ezeknek a hatása valószínűleg ugyanúgy jelentkezik az állatból származó termékeket fogyasztóknál, mint az antibiotikumé. Minden állatnál különböző szert használnak: a Ractopamine-t például disznóknak adják, az Optaflexxet a szarvasmarháknak, a Topmaxot a pulykáknak. Ezeket a szereket a világon már számos országban betiltották, de csak az Egyesült Államokban a sertések 60-80, a szarvasmarhák 30, a pulykáknak pedig ki tudja, hány százaléka kapja továbbra is a tömegnövelőket. Továbbá nem árt figyelembe venni, hogy a raktopaminra például nem vonatkozik a vágás előtti türelmi idő, vagyis nem kell megvárni, hogy feldolgozás előtt kiürüljön az állat szervezetéből a tömegnövelő szer. Az állattenyésztők szerint ezek a szerek amúgy sem szívódnak föl az állatokban, hanem az ürülékkel távoznak a szervezetükből. (Az ürülékből pedig trágya lesz, ami a földekre kerül.)

Szerencsére az európai országokban tiltott a veszélyesebb hormonok használata, amiket azonban az USA-ban a gazdák még szabadon adhatnak a szarvasmarháknak. Hogy mikről van szó? Ösztradiol-17, trenbolon-acetát, zeranol, melengeszterol – és ezek nem ártalmatlan, bocihizlaló vegyületek. A zeranolról például kimutatták, hogy zsírképző hatása van ugyan, de erős ösztrogéntartalmú vegyszer is, ami stimulálhatja a mellrákos tumorok növekedését.

Káros vegyületek a mindennapi használatban

Egyes antibiotikumokban és mesterséges ízesítőszerekben endokrinromboló vegyszerek (EDC) vannak – ezeket használják a műanyaggyártásban, illetve tűzálló szigetelések fejlesztéséhez. Az olyan EDC-ket, mint a BPA-t (biszfenol-A) például tilos cumisüveggyártáshoz használni. A biszfenol-A egyébként az egyik leggyakrabban előforduló vegyszer; évente 2,7 millió tonnát gyártanak belőle.

De a triklozán sem sokkal jobb. Erről a szerről kimutatták, hogy baktériumölő hatása van, épp emiatt népszerű: fogkrémekben és mosogatószerekben is használják. Csakhogy a triklozánról az is bebizonyosodott, hogy nemi elváltozásokat, meddőséget, alacsony spermaszámot okozhat, ezenkívül korai pubertást és cukorbetegséget idézhet elő. Az is kiderült, hogy jelenléte a várandós anya szervezetében a születendő gyermeknél később elhízást fog okozni.

Hizlaló édesítőszerek?

Azt már több kutatás is kimutatta, hogy a cukormentes édesítőszerek nem annyira hatékonyak elhízás ellen, mint ahogyan azt hirdetik róluk. Sőt, a legfrissebb kutatások szerint épp ellenkező hatást váltanak ki. A Texas Egyetem Egészségügyi Kutatóközpontja 474 ember bevonásával készített vizsgálatot. A résztvevők fele naponta legalább kétszer ivott édesítőszerrel ízesített italt, és ennek következtében ötször akkora volt náluk a súlynövekedés, mint azoknál, akik ugyanazt itták, mint ők, csak éppen igazi cukorral.

Hogy mi van az édesítőszerekben? Például aceszulfám-K meg aszpartám. Ez utóbbi körül már régóta folyik a vita, hogy mérgező-e vagy sem, de káros hatását egyelőre nem tudták bizonyítani, és az EU közlése szerint az erre irányuló vizsgálatok alapján nem rákkeltő anyag.

Az édesítőkkel más problémák is vannak: lassítják például az anyagcserét. Az édesítőszerrel készült étel lassabban halad át a szervezeten, így fogyókúrában nem érdemes használni. Az édesítőszer továbbá a cukorfüggőség előszobája. A mesterséges édesítőszerek ugyanis elválasztják a hagyományos táplálékkereső ösztönt a valódi cukor nyújtotta jutalmazásérzettől. Emiatt édességfüggőség alakulhat ki: az agy ösztönösen keresni kezdi a cukor szervezetre gyakorolt pozitív hatását, de mivel édesítőt eszünk, nem kapja meg a szükséges cukrot, és ez a hatás nem jön létre. A fogyókúrázók ezzel gyakorlatilag rászoktatják magukat az édességekre.

Ráadásul az sem biztos, hogy az ilyen készítmények csak édesítőt tartalmaznak. A cukorpótlókat sokan nyakló nélkül fogyasztják, azzal a megnyugtató tudattal, hogy nincs bennük cukor. Pedig elképzelhető, hogy van, csak erre sokan nem figyelnek oda.

Ha nem lenne Meki minden sarkon...

Az általánosan rossz helyzeten a modern gyorséttermi kultúra sem javít. Van, aki úgy látja, megoldást jelentene, ha az emberek egyszerűen nem kerülnének kapcsolatba hizlaló ételekkel. Így például egyes brit kutatók szerint segítené az elhízás elleni harcot, ha nem építenének gyorséttermeket lakóterületek és irodák közelébe.

Forrás: https://index.hu/tudomany