Ha a nyaralás a téma, manapság legtöbbször az UV-védelemről esik szó. Pedig nyáron nemcsak a fényvédelem miatt, hanem a nagy meleg miatt is védeni kell a babákat, kisebbeket és nagyobbakat egyaránt.
(Télen, ha nincs nagyon hideg, és megfelelően fel van öltöztetve, babakocsiban betakarva, hordozóban “szállítva” védve a hidegtől, már egy hetes kortól is lehet a szabadban tartózkodni, sétálni, kirándulni, de fontos észben tartani, hogy a magasabban fekvő területeken, havas környezetben, napsütésben is gondoskodni kell a megfelelő fényvédelemről.)
A hűsítő izzadás csak később kezdődik
A gyerekek bőre vékony, könnyen megpirul, megég a napon, a csecsemők izzadni csak 7-8 hónapos koruk körül tudnak úgy, hogy ez valóban hűtse a testüket. Nagyon fontos tehát számukra nyáron a túlmelegedéstől való védelem.
Ezért ahogy télen figyelni kell a réteges öltöztetésre, úgy nyáron arra, hogy ne öltöztessük túl a gyerekeket, és semmiképpen ne hagyjuk őket tűző napon, leparkolt zárt autóban egyedül. Tudom, hogy ez mindenkinek egyértelmű, amikor ezeket a sorokat olvassa, mégis van évről-évre olyan eset, amikor megtörténik.
Mikor menjünk ki sétálni a babával?
Ha nyáron, nagy melegben indulnánk babakocsis sétára, inkább ne tegyük. Várjuk meg az esti enyhülést, vagy induljunk reggel korábban, mint a 10-11 óra körüli nagy melegben.
Felmerülhet a kérdés, mi legyen, ha van egy nagyobb gyermek, aki játszótérre szeretne menni, és ott van egy kicsi csecsemő is, akivel óvatosabban vágnánk neki a sétának. Mindkét gyereknek jót tesz, ha a nagy nyári hőségben a kritikus időszakban, 11 és 15 óra között nem indulunk útnak.
Na, de akkor mégis, hogy legyen? Mi a helyzet a parkokkal, az árnyas fák alatt töltött idővel, vagy a saját kerttel? Oda sem lehet kimenni? Írhatok sok hasznos tanácsot, ajánlatot, a végén a józan ész és a mérlegelés dönt, de alapvetően a következőket tanácsolnám:
Hogyan menjünk ki a babával nyáron?
Ha a fényvédelemre gondolunk, és azt írjuk be az internetes keresőkbe, hogy fényvédelem babáknak, biztos, hogy a legkülönfélébb naptejeket, krémeket fogják felhozni az oldalak.
Valójában 1 éves korig nem ajánlott semmiféle krémet, habot, naptejet kenni a csecsemők bőrére.
Náluk a már említett időkorlát, a napernyő, az árnyék, a megfelelő ruházat lesz a megoldás. A megfelelő ruházat a szellős, leginkább pamut öltözet, ami fed, de nem melegszik benne túl a baba.
Pamut anyagból készült felső és kisnadrág, fejére éppen csak árnyékoló vékony sapka. A szabadon maradó arc, kezek, lábacskák bőrét, ha az árnyékban szűrt napfény éri, – ha nagyon fontos, óvatosan lehet kenni – de az a kevés napfény a bőrben termelődő D vitamin mennyiségéhez éppen elég.
Hogyan vigyük a babát vízpartra?
Mi legyen a stranddal? Ha nyaralni megyünk, válasszunkk elő-vagy utószezoni időpontot, amikor kellemesebb, enyhébb, a babánk számára biztonságosabb az idő.
Érdemes beszerezni árnyékoló strandsátrat, napernyőt, vannak UV szűrős gyerekruhák, amelyeket a vízparton és az úszás során is lehet használni, védve ezzel a káros napsugaraktól a gyerekeket. Ha medencés strandolást választunk, ugyanezek az óvintézkedések.
Milyen naptejjel kenjük?
1 éves kor után ugyanezeket lehet alkalmazni, kiegészítve a “kenős” fényvédelemmel, de ezek kiválasztásában legyünk körültekintőek.
És az egy éves kort se tekintsük úgy, mintha eldördülne a startpisztoly a betöltött 12 hónap után – legyen benne fokozatosság, meg kell tapasztalni, a gyerek bőre mit bír, bármennyire is csábítóak a krémes piaci ajánlatok.
Ahogy mondtam, az árnyékolás és a fedés a legjobb megoldás, de ha bekenjük, akkor válasszunk káros anyagoktól mentes, lehetőleg fizikai fényvédőt tartalmazó készítményt.
Olyat, aminél nem gond, ha a gyerek esetleg lenyalja a kezéről vagy a szemébe dörzsöli.
Kerüljük a fújós spray változatokat, amelyeket a gyerekek belélegezhetnek.
Hol kenjük be a testét? A pofijánál, ha nem rakja vízbe hasznos lehet a naptej, a többi testrész pedig maradjon a víz alatt a kritikus napszakban, este és reggel pedig nyugodtan lehet pancsizni.
A választásnál a fényvédők faktorszámát nézik a leginkább az emberek, de nézzük, mi is az a faktorszám, az a bizonyos SPF!
A fényvédő faktor, (SPF=Sun Protection Factor), jelöli, hogy az adott faktorszámú naptejjel mennyi időt lehet tölteni a napon leégés nélkül. A naptej választásánál gyerekek esetében úgy lehet számolni, hogy naptej nélkül napozással tölthető idő babáknál kb. 3 perc, ezt megszorozzuk a naptej faktorszámával, így megkapjuk az adott naptejjel napon tölthető időt a leégés veszélye nélkül, percben.
Tehát az, hogy naponta hányszor kell kenni a gyerekeket a naptejjel, az a készítmény faktorszámától függ. De egyéb tulajdonságuk is van, amelyek fontosak a választásnál, ez pedig az, hogy a kémiai, fizikai vagy biológiai napvédelmi csoportba tartoznak.
A kémiai védelmet nyújtó naptejek felszívódnak a bőrbe és ott nyelik el a napsugarakat. Nagy előnyük a felszívódásban rejlik, mivel a víz nem mossa le és nagyon tartósak. Ezek oxibenzont és az octinoxátot tartalmaznak, amelyek nemcsak a környezetünkre, de az emberre is a veszély lehet. Felszívódik a bőrön keresztül, bejut a szervezetbe, és megzavarhatja a hormonháztartást, a nemi- és a pajzsmirigyhormonokat.
Kerüljük a titán-dioxidot tartalmazó spray formájú naptejeket is, valamint az oktokrilén nevű gyakori fényvédőt, amely gyermekeknél fényhatására allergiás bőrtüneteket okozhat. Másik figyelmet igénylő és kerülendő összetevő lehet a retinil -palmitát, amelyre vonatkozó vizsgálatok azt valószínűsítették, hogy napfény hatására épp a rosszindulatú bőrelváltozásokért felelhet.
A fizikai fényvédők csoportjában olyan ásványi anyagokat vannak, amelyek a bőr felületén maradnak és visszaverik a káros napsugárzást. Mivel a bőrfelületen maradnak, kevésbé tartósak, lemoshatók, viszont nem szívódnak fel a bőrbe, így kevésbé károsíthatják a szervezetet.
A biológiai napvédelem alapja az, hogy léteznek olyan növények , pl. a shea vaj, a kakaóvaj, a körömvirág stb., amik külsőleg védik a bőrt. És vannak olyanok is, amelyek magas karotintartalmuknál fogva belsőleg rendelkeznek valamennyi fényvédő hatással, mármint, ha megesszük őket. Ilyen a sütőtök, homoktövis, sárgarépa, így ezek kiegészíthetik a hatást. Fontos azonban, hogy ezek csak kiegészítésnek jók, önmagában a sárgarépa fogyasztása nem elég a napvédelemre!
Mit tegyünk, ha leégett a gyerek bőre?
Ha mégis megkapta a nap a gyerekek bőrét, mérlegelnünk kell a leégés, valójában a napégés mértékét. Őszintén remélem, hogy senki nem jut el a nagy felületű bőrégésig, mert annak ellátása orvosi feladat.
Ha megpirul, feszül, húzódik a gyerek bőre, kiválóan használhatóak hűsítő, gyulladáscsökkentő, a hámszövetet regeneráló krémek, amelyek a napégésben jól használhatók. Ezek között van számos növényi kivonatot tartalmazó és ha szükséges, más gyulladáscsökkentőt is tartalmazó készítmény.
Hogyan kezeljük a napszúrást?
A napon, a nagy melegben árnyékban is könnyen fölhevülhet a szervezet, kialakulhat az úgynevezett napszúrás, hőguta. A napszúrás tünete leginkább a fejfájás, hányinger, hányás, bágyadtság lehet. Ilyenkor ha gyerekről, ha felnőttről van szó, mindig hűvös, árnyékos szobába célszerű bevinni.
Fontos, hogy nem jó légkondicionálóval nagyon lehűtött helyiségbe hirtelen vinni a nagy hőmérséklet-különbség miatt. Megfelelő folyadékpótlásról kell gondoskodni, és megfigyelni. Szükség esetén pedig orvossal konzultálni. Minél kisebb a gyermek, annál jobban kell figyelni kell a túlmelegedésre és a megfelelő folyadékpótlásra.
Borítókép: unsplash.com