Új baktérium okozhatja a rejtélyes csimpánzbetegséget

„Az itt élő, egyébként egészséges majmok egyszer csak tántorogni-botladozni kezdtek, hánytak, hasmenésük lett, nem egyszer teljesen tünetmentesen tértek este nyugovóra, majd reggel elpusztultak.” – nyilatkozta Tony Goldberg betegségökológus. Még antibiotikumos kezeléssel és infúzióval se lehetett őket meggyógyítani, legalább 53 állat pusztult el a menhelyen, a betegség 100 százalékos halálozású volt.

A Tacugama Csimpánzmenhelyen mintegy 100 olyan csimpánz él védett körülmények közt, amelyeket illegális kereskedelemből koboztak el, vagy épp elhagyta őket a korábbi illegális „gazdájuk”, esetleg vadászat után elárvultan kerültek ide.

Úgy tűnik, hogy végre sikerült azonosítani a kórokozót, amely a pusztító megbetegedésekért felel: Goldberg és kutatócsoportja szövetminták elemzése és DNS-vizsgálat segítségével egy eddig ismeretlen baktériumra bukkant, a kórokozó a beteg állatok szöveteiben jelen volt, de egy egészséges állatéból nem tudták kimutatni.

A titokzatos emésztőrendszeri és idegrendszeri tünetekkel járó fertőzés nem terjedt át se az állatorvosokra, se más emberekre. A baktérium legközelebbi rokona, az emésztőrendszeri tüneteket okozó Sarcina ventriculi nevű faj viszont embert, lovat, szarvasmarhát és macskát is képes megbetegíteni. Bár mint minden új betegségnél, most is felmerült, hogy esetleg ez, a most felfedezett kórokozó is átterjedhet az emberre, a kutatók legnagyobb félelme azonban az, hogy a más menhelyeken, vagy a vadon élő csimpánzokat is megfertőzi. „A levegőben terjedő kórokozókkal szemben a menhelyeken élő vadállatok a leginkább védtelenek” – magyarázta Sharon Deem, a St. Louisi Állatkert állategészségügyi járványtani szakembere.

2018-ban értek el áttörést a kutatók, amikor a vizsgálatokat végző csoport egyik fiatal kutatója, Goldberg tanítványa, Leah Owens egy elpusztult csimpánz agyszövetmintának mikroszkópos vizsgálata során egy különös külsejű baktériumot vett észre. „Késő este volt, néztem a mikroszkópba és megláttam ezeket a fura, kockára emlékeztető szerkezeteket” – emlékezett vissza Owens. Korábban mindenféle anyagot átvizsgáltak már, a vér- és szövetmintáktól kezdve az ürülékig, de semmit se sikerült kimutatni, Owens aztán ráébredt, hogy a kockák a Sarcina nevű baktériumokra hasonlítanak. Ezt a feltételezést később a patológusok is megerősítették.

Ezt követően a mintában talált baktériumot genetikai elemzésnek vetették alá, s ebből kiderült, hogy a legközelebbi rokona a Sarcina ventriculi, ám annyira azért különbözött ettől a már ismert kórokozótól, hogy külön fajként lehessen meghatározni. A kutatók a Sarcina troglodytae nevet adták a fajnak, a csimpánzok tudományos neve (Pan troglodytes) után, mivel őket betegíti meg.

A további vizsgálatokból az is kiderült, hogy a rokon, embert betegítő baktériumnál virulensebb. Azon is elgondolkodtak a kutatók, hogy a más állatfajokban talált Sarcina baktériumok vajon tényleg a S. ventriculi fajba tartoznak-e, vagy azok is mind eltérőek?

Owens most olyan alapítványi anyagi támogatást keres, amelynek segítségével kiderítheti, milyen forrásból eredhetnek a csimpánzmenhelyen talált baktériumok, szeretné mindazokat a környezeti mintákat bevizsgálni, amelyeket 2019-ben a helyszínen begyűjtöttek (pl. víz, növényzet, talaj). Az is lehet, hogy teljesen közönséges és ártalmatlan baktériumról van szó, amelyet a menhelyi állatok szervezetének vagy környezetének valamilyen tulajdonsága tesz veszélyessé. A legtöbb megbetegedés márciusban volt, amikor a forró és száraz időjárásban a majmoknak több élelmet adtak.

A menhely állatorvosai azonban máris hasznosítják a felfedezés eredményét, és célirányosan igyekeznek kezelni a megbetegedés jeleit mutató állatokat oly módon, ahogyan az emberi típusú rokon kórokozó ellen kezelik az embereket.

Forrás: ng.hu