Úgy halunk meg, ahogy élünk – mondja az uniós jelentés

A legalacsonyabb és a legmagasabb várható élettartam közötti különbség 17%-kal csökkent a férfiak esetében (2007 és 2011 között), és 4%-kal a nők esetében (2006 és 2011 között) az EU 27 tagállamában. A csecsemőhalandóság szélső értékeinek különbsége 1000 élveszületésenként 15,2-ről 7,3-ra csökkent 2001 és 2011 között.

Ugyanakkor van még tér a dinamikus közelítésre, ezt mutatja a legjobb és a legrosszabb helyzetben lévők adatainak összevetése:

- A férfiak várható élettartama Svédországban a legmagasabb – 79,9 év, ami majdnem 12 évnyi eltérést jelent a legalacsonyabb várható élettartammal (68,1 év) rendelkező tagállamhoz képest.

- A nők esetében Franciaországban a legmagasabb a várható élettartam – 85,7 év, ami 8 évvel több, mint a sereghajtóé (77,8 év).

- Ami az egészségben eltöltött életéveket illeti, a férfiaknál 19 év a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb uniós érték között (2011-es adatok alapján). A nők esetében is majdnem ugyanilyen nagy, 18,4 év az eltérés.

- A születéskor várható élettartam terén az EU legfejlettebb és leghátrányosabb helyzetben lévő régiói között mutatkozó különbség 2010-ben 13,4 év volt a férfiak, és 10,6 év a nők esetében.

- Ugyanabban az évben hét olyan uniós régió volt, ahol a csecsemőhalandóság meghaladta az 1000 élveszületésenkénti 10 esetet. Ez az érték több mint 2,5-szerese az uniós átlagnak (4,1/1000).

- 2010-ben a férfiak 30 éves korban várható élettartama terén a legkevésbé képzett és a legképzettebb személyek közötti becsült különbség 3 és 17 év között változott a különböző tagállamokban. A nők esetében kicsivel kisebb, 1 és 9 év közötti volt a különbség.

A jelentés az egyenlőtlenségek okait taglalva megállapítja, hogy az egészség terén jelentkező társadalmi egyenlőtlenségek a mindennapi életkörülmények különbségeinek, valamint olyan tényezőknek tudhatók be, mint amilyen a jövedelem, a munkanélküliség szintje és a képzettségi szint. Sok példát találtak arra, hogy egy egészségügyi kockázati tényező (például a dohányzás és az elhízás) társadalmi-gazdasági körülményekhez kapcsolódik – olvasható az EU honlapján, ahonnan a teljes jelentés letölthető.