Úgy egyél, hogy jól legyél!

Ha ez így van – márpedig így van –, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a születésünktől öregségünkig elfogyasztott 30-60 tonnányi táplálék nemcsak elhízást, hanem sokféle más betegséget is okozhat: például gyulladásos elváltozásokkal is kapcsolatba hozható.

Ezzel a területtel foglalkozik évek óta Filippo Ongaro, aki világos, közérthető könyvet is írt a nutrigenomikáról. Persze, ha folyton "új táplálkozástudományról" értekezne benne, nem sokan olvasnák a művét. De munkájának már a címe is egyszerű és egyértelmű: "Úgy egyél, hogy jól legyél!  Korszakalkotó szemléletváltás a táplálkozásban"

A genetika és környezet közötti kapcsolat az alapja Fillipo Ongaro nutrigenomikának nevezett elméletének is. Ongaro, aki a kölni Európai űrügynökség, a moszkvai Gagarin űrállomás és NASA orvosaként is dolgozott, a táplálkozás génekre gyakorolt hatását vizsgálva alkotta meg rendszerszemléletét. A hagyományos orvoslásban még nem használt legkorszerűbb módszerek segítségével azt vizsgálta, miképp lassítható az asztronauták gyors öregedése, hogy az űrutazás befejezésével egészségkárosodás nélkül térhessenek vissza a hétköznapi életbe.

Ongaro szerint hiába hordozunk egy betegségre való hajlamot, ha életmódunkkal nem segítjük elő annak kialakulását. Mivel ma a vezető halálokok között olyan betegségek vannak, amelyek a táplálkozással befolyásolhatók, így az első fontos lépés ezek megelőzésére a helyes táplálkozás lenne. De vajon kinek mi a helyes? Erre próbál választ adni egy új, fejlődőben levő tudomány, a nutrigenomika. Általa lehetővé válik annak feltárása, hogy kinek mi a legjobb, milyen szükségletei vannak az egyes tápanyagokból. A gének azonosításával kideríthető a betegségekre való hajlam is, így időben elkezdhető a megelőzés.

Az étrendünkből származó egyes összetevők hatással lehetnek génjeink kifejeződésére, így a tápanyagok közül pl. a zsírsavak, a vas, a szelén, a nem tápanyagnak számító komponensek közül pedig bizonyos – a növények fogyasztásával szervezetünkbe kerülő – vegyületek, a fitokemikáliák. A különböző táplálék alkotórészek nemcsak közvetlenül, hanem anyagcseretermékeiken keresztül  is kifejthetnek szabályzó hatást, hasonlóan a bélrendszerünkben élő jótékony bélbaktériumok anyagcseréjének végtermékei (pl. a rövid szénláncú zsírsavak) is. Az ételkészítési eljárások során képződő anyagok – pl. a hús sütésekor keletkező heterociklikus aminok – szintén befolyásolhatják a genetikai folyamatokat. A kölcsönhatások rendszere gyakran sokszintű, lehet az étrenden belüli, az étrend és hormonok között, vagy más egyéb összetett kapcsolatokon – pl. a sejtfehérjék működésének befolyásolása révén – megvalósuló.

forrás: quintess.hu/hvg.hu/vitalmagazin.hu