A szilikongél implantátumokat mellnagyobbításra az USA-ban egy ideig nem engedélyezték. A szilikon implantátumokról történt részletes adatgyűjtés után 2006-ban a tilalmat visszavonták. Amerikai hírforrások most mégis arról beszélnek, hogy bizonyos típusú, régebbi implantátumok cseréje indokolt. Öt nő közül egynek cserére lesz szüksége.
A mellplasztikázással foglalkozó sebészek többsége Magyarországon is azon a véleményen van, hogy a régebbi típusú, folyékony szilikongéllel töltött mellimplantátumok cseréje minden esetben javasolt 10-15 év után. A beültetett implantátumok fala ugyanis ennyi idő alatt elöregszik, és a benne lévő szilikongél kiszivároghat a szervezetbe, s ott szabadon vándorolhat.
A beültetett emlőimplantátumok állapotának megítélésére az ultrahang és a mammográfia nem ad megnyugtató vizsgálati eredményt. A legjobb vizsgáló módszere az MRI. Ezért Amerikában a legfőbb egészségügyi hatóság, az FDA az MRI szűrővizsgálat bevezetését javasolja minden szilikonimplantátum időszakos ellenőrzésére. Az MRI vizsgálat kimutatja a folyékony szilikongél szivárgását is. Vagyis a vizsgálat során kiderül, hogy a régebbi szilikonimplantátumot ki kell-e cserélni a modern kohézivgél-implantátumokra.
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal (FDA) közleménye szerint a szilikonos, illetve a fiziológiás sóval töltött emlőimplantátumok fokozzák egy ritka nyirokdaganat, az anaplasztikus nagysejtes limfóma (ALCL) kialakulásának kockázatát. Azonban ez a kockázatnövekedés igen csekély. A számítások szerint a világon 5-10 millió hölgy rendelkezik emlőimplantátummal, ebből 60-at érinthet az ALCL. A hivatal mégis arra kéri a kezelőorvosokat, hogy jelentsék az ALCL-es esetek, illetve időről időre speciális eljárások segítségével vizsgálják meg a hölgyeket, hogy kizárhassák a betegséget.
S az orvosok előbb-utóbb javasolják minden régi implantátum cseréjét.
Amerikában több százezer emlőimplantátumot ki kell cserélni. És nálunk?