A paprika, chili, bors vagy curry antibakteriális hatású, ezáltal segíti az epe és a máj munkáját. Csak akkor árt, ha a gyomor egyébként is érzékeny.
2. A nyersen fogyasztott zöldség egészségesebb, mint a főtt.
Bizonyos zöldségfajták, így a burgonya, a zöldbab vagy a padlizsán, tartalmaznak méreganyagokat is, amelyeket csak a főzés semlegesít. A répa vitaminjai is csak gyenge párolás után válnak hasznosithatóvá a szervezet számára.
3. A tojás egészségtelen.
Nem mindenkinek. Az egészséges anyagcserével bíró embereknél a tojás nem emeli a vér koleszterinszintjét, és így az érelmeszesedés veszélyét sem. Egy-két tojás hetente nyugodtan szerepelhet az étrendben.
4. A spenót tartalmazza a legtöbb vasat.
Generációk nőttek fel úgy, hogy e vasban állítólag igen gazdag főzelékkel tömték őket gyerekkorukban. E nyomelem azonban háromszor nagyobb adagban van jelen a hüvelyesekben, a fehérbabban vagy a lencsében. A magát konokul tartó tévhit oka valószínűleg egy elcsúszott vessző egy hivatalos tápanyagtáblázatban.
5. A friss zöldség tartalmazza a legtöbb vitamint.
Igaz, ha valóban frissen, a szedéskor fogyasztjuk. Ám az érzékeny leveles zöldségek, mint például a spenót, hűtőszekrénybe téve gyorsan veszítenek vitamintartalmukból. Ebben az esetben jobb a mélyhűtött zöldség.
6. A nassolás hizlal.
Ez sem igaz egészen. Brit kutatók megállapították, hogy a nassolást automatikusan kevesebb mennyiségű főétkezéssel egyenlítjük ki. (Persze csak akkor, ha a tábla csokoládét kilencven perccel evés előtt faljuk be.)
7 A margarin kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a vaj.
Mindkettőnek nagyjából egyforma a kalóriaértéke. Az ún. diétás margarinokon nem azért van a „diétás” felirat, mert kevesebb zsírt tartalmaznak, hanem mert speciális összetevőjük több egészséges telítetlen zsírsavat szállít és ezáltal véd az érelmeszesedéstől.
8. A szárnyashús soványabb, mint a sertéshús.
Tévedés! Egy sült csirke bőre 17,5 százalék zsírtartalommal bír, míg egy sertésszelet csak 2 százalék zsírt tartalmaz. (A csirkemell zsírtartalma bőr nélkül azonban 1 százalék.)
9. A sör „kalóriabomba”.
A sör valójában kevés kalóriát tartalmaz: egy korsó csak 218, míg ugyanennyi mennyiségű vörösbor kb. 340 kilokalóriát jelent.
10. A vitaminok energiát adnak.
A szervezet a szénhidrátokból, a zsírból és a fehérjékből nyeri az erejét. A vitaminok ellenben elengedhetetlenek az emésztésnél.
