A Magyarországon diagnosztizált cukorbetegek 4 százaléka 1-es típusú, autoimmun eredetű, 96 százaléka viszont 2-es típusú, „szerzett” diabéteszben szenved. Az egészségtelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód miatt a 2-es típusú cukorbetegség a leggyakoribb anyagcsere-megbetegedések közé tartozik.
Ám míg korábban leginkább az idősekre volt jellemző, addig az elmúlt néhány évben egyre nagyobb arányban érinti a fiatalabb korosztályt, és sokaknál már csak valamilyen szövődmény diagnosztizálásakor derül ki. A diabétesz komoly – akár halálos kimenetelű – kóros állapotokhoz is vezethet: szív- és érrendszeri betegségekhez (stroke, szívinfarktus, érelmeszesedés, érszűkület), szem- vagy idegkárosodáshoz, illetve vesebetegségekhez” – hangsúlyozta Dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász, diabetológus, foglalkozás-egészségügyi szakorvosa.
Milyen tünetek jelezhetik, hogy diabetológiai tanácsadásra lehet szükség?
A cukorbetegség hátterében a hasnyálmirigy által termelt inzulinhormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia, relatív inzulinhiány) állhat. Mivel a sejtek inzulin hiányában nem képesek megfelelően a glükóz felvételére, a vércukorszint megemelkedik. A cukorbetegség legalapvetőbb diagnosztikai kritériuma a laboratóriumi vérvizsgálattal ismételten mért magas vércukorérték. Éhgyomorra történő mérés esetén a 7 mmol/l feletti, egyéb esetben pedig a 11 mmol/l vércukorérték jelent diabéteszt.
A cukorháztartás zavarát jelezheti a fáradékonyság, a nehezen csillapítható éhség- és szomjúságérzés, a fokozott vizeletürítés, a látásromlás, a bőrviszketés, a gyakori húgyúti fertőzések, nőgyógyászati fertőzések, hirtelen fogyás. A diabétesz kockázatát növeli, ha a családban már előfordult cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, koszorúérbetegség vagy terhességi diabétesz. Ezekben az esetekben indokolt a nagyobb odafigyelés, gyanú esetén a mielőbbi diabetológiai szakorvosi vizsgálat.
Tudta?
1. A 2-es típusú diabétesznek gyakran nincs semmilyen tünete, így a cukorbetegek mintegy egyharmada nem is tudja, hogy beteg.
2. A cukorbetegség a vakság fő oka a munkaképes korú felnőttek között.
3. Diabétesz esetén körülbelül kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy valaki szívbeteg lesz.
4. A cukorbetegség rontja a végtagok keringését, így az érintetteket az ún. diabéteszes láb is fenyegeti. Ez azt jelenti, hogy lábukon már a kisebb sérülések is nehezen gyógyulnak, emellett pedig nagyobb a fekély kialakulásának esélye is. A cukorbetegeknek ezért fontos odafigyelniük arra, hogy még a jelentéktelen lábsérüléseket (pl. horzsolásokat) is elkerüljék, és igyekezzenek megelőzni a gombás fertőzést.
5. A férfiak merevedési zavarainak is gyakori oka a fel nem ismert vagy elhanyagolt cukorbetegség, a pénisz érhálózatának szűkülete miatt.
6. A cukorbetegségre hajlamosít az „alma-típusú”, hasra történő elhízás, mivel a cukorbetegség előszobájának tekintett inzulinrezisztencia kialakulásában jelentős szerepet játszik a hasi zsírszövet megnövekedése.
7. Az ingadozó vércukorszint kordában tartásának a megfelelő étrend a legfontosabb eszköze, melynek tartalmaznia kell a szervezet számára szükséges valamennyi tápanyagot (fehérjét, zsírt, szénhidrátot, vitaminokat, ásványi anyagokat), miközben a vércukorszintet leginkább emelő táplálékok bevitelét egyéni szükséglet szerint szükséges korlátozni. A cukorbetegek számára ajánlott diéta alig különbözik az egészségesek számára javasolt étrendtől, például a mediterrán étrendből egyéni szükséglet szerint módosítva könnyen összeállítható.
8. Enyhe szénhidrát anyagcserezavar esetén mérsékelt fogyással jelentős javulás érhető el és késleltethető a szövődmények kialakulása. Akár már 6-8 kiló túlsúly leadásával, illetve napi 30 perc mérsékelt fizikai aktivitással, például tempós sétával is sokat tehetünk egészségünkért.
9. A sikeres súlycsökkenésen átesett túlsúlyos cukorbetegek vércukorszint-értékei jelentősen javulnak.
10. A cukorbetegség karbantartható: jól kezelve jelentősen csökkenthető a szövődmények kialakulásának kockázata.
Forrás: Budai Egészségközpont