Tesztelje tudását: 5 kérdés az allergiáról
Módosítva: 8/18/2013 Szerző: Szimpatika 3 perc Allergia
A nyári hónapokban évről-évre többen szenvednek allergiás tünetektől, a legerősebb allergén növény virágzása pedig még előttünk van. Azt, hogy melyik is ez a növény, a megelőzésről és a kezelésről, illetve az allergiával kapcsolatos érdekességekről többet is megtudhat, ha kitölti rövid tesztünket, melyet dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével állítottunk össze.
1. Melyik növény okozza a legtöbb allergiás panaszt?
A. Juhar
B. Nyírfa
C. Parlagfű
A helyes válasz a „C”. Hazánkban a legerősebb allergén a parlagfű; virágzásának csúcsidőszaka augusztus közepétől szeptember közepéig tart. A gyomnövény az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A levegőbe jutó virágporszemek akár 100 km távolságra is eljutnak, így betelepülését követően a növény fokozatosan meghódította az egész országot. Terjedésével egyenes arányban nőtt a parlagfűre allergiás betegek száma is. Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű-allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is.
2. Tehetünk valamit az allergia megelőzéséért gyermekeknél?
A. Igen, csecsemőkortól kezdve, szigorú diétával.
B. Ha nem alakítunk ki túlzottan steril környezetet a gyermek körül, azzal támogatjuk az immunrendszer érését, ami segíthet az allergia megelőzésében.
C. Multivitamin-készítményekkel.
A jó válasz erre a kérdésre a „B”. Az allergia örökletes betegség, előfordulása jellemzően családi halmozódást mutat. Egy allergiás szülő esetén megközelítőleg 30, ha pedig mindkét szülő allergiás, már 80 százalékra tehető az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. A betegség tehát genetikailag meghatározott, de külső körülmények is szerepet játszanak abban, milyen erősségben és formában jelentkeznek a tünetek. Az allergiáról leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az immunrendszer hibás válaszreakciója. Az immunrendszer megfelelő éréséhez valóban szükség van a gyermeket érő mikrofertőzésekre: így kerülhetjük el azt, hogy a későbbiekben a szervezet a számára veszélytelen anyagok ellen is védekezően lépjen fel. Ezen kívül az anyatejes táplálás és a dohányzás mellőzése a gyermek környezetében is lényeges a megelőzés szempontjából.
3. Az allergiás tünetekkel együtt kell élni?
A. Igen
B. Nem, létezik hosszú távon is tünetmentességet biztosító terápia.
A helyes válasz a „B”. Az immunterápia tartós megoldást biztosít az allergia ellen. Az egyetlen oki terápia, mely nemcsak a tüneteket csillapítja: a kezelés célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót. A gyermekeknél is alkalmazható terápia lényege, hogy az allergén magas fokban tisztított kivonatának szigorúan ellenőrzött adagolásával az allergiás beteg immunrendszere idővel megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, így az nem okoz panaszokat. A teljes, 3-5 éven át tartó kezeléssel 10-12 év tünetmentes időszak érhető el, de a betegek tapasztalatai alapján már az első évtől jelentősen csökkennek a panaszok.
4. Mi okozza a poratka-allergia tüneteit?
A. A lakásban szabad szemmel is jól látható por.
B. Egy apró élőlény: a poratka.
A helyes válasz itt is a „B”. A probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény, a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük vagy megérintjük azt. A lakáson belüli allergének közül a házi poratka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.
5. A nikkelallergia csak a bizsuk viselésénél jelenthet gondot?
A. Nem, a leggyakoribb allergiát okozó fém esetében tüneteket okozhatnak bizonyos élelmiszerek is.
B. Igen, elég, ha lecseréljük a fülbevalót, nyakláncot.
A jó válasz az „A”. Kevesen tudják, hogy a nikkelallergia nem csak bőrtüneteket okozhat. A nikkelallergia-szindrómára jellemző lehet a hirtelen megjelenő kiterjedt csalánkiütés, kiterjedt ekcéma, mely sajátságosan bőrérintkezés nélkül alakul ki.
A nikkelallergia okozhat még fejfájást, fáradékonyságot, vérszegénységet, hasi fájdalmat, hasmenést, puffadást, hányingert. A tünetek okozója az étkezéssel bevitt nikkel, amely a tápcsatornából felszívódva hoz létre általános allergiás tüneteket. A tünetek ellen létezik megoldás: a deszenzitizálás, amely a szigorú ellenőrzés mellett emelkedő dózisban adagolt, nikkelt tartalmazó készítmény szedésével hozzászoktatja az allergiás beteg immunrendszerét az allergiás tüneteket kiváltó nikkel elviseléséhez.
forrás: www.allergiakozpont.hu