Természeti naptárként működhetett a Stonehenge

Egy új tanulmány alapján a Stonehenge egyfajta naptárként funkcionálhatott – számol be a BBC. Timothy Darvill, a Bournemouth-i Egyetem régésze a kőkör elrendezését vizsgálva arra jutott, hogy a kövek az év fizikai megjelenítését szolgálhatták.

A legújabb elemzések szerint a köveket időszámítás előtt 2500 körül helyezték el a területen. Az alapanyagok mind Wales egyazon térségéből származnak.

Darvill úgy gondolja, hogy a köveket a szoláris évhez igazodva, a 365,25 napnak megfelelően rendezték el, a Stonehenge ily módon a korabeli emberek időben való tájékozódását segíthette. A kutató friss tanulmányában a lelőhely történetének új adalékait is bemutatja, és egyéb ősi naptárrendszereket is ismertet.

Mint a régész felhívja a figyelmet, a megalitikus építmény egyértelmű napfordulókhoz való igazodását korábban felismerték a szakértők. Már William Stukeley (1687-1765) régiséggyűjtő is felvetette, hogy a Stonehenge egyfajta naptár lehetett. A legújabb eredmények tükrében Darvill megállapította, hogy az ősi struktúra naptára a szoláris vagy tropikus éven alapulhatott, és 365,25 napos lehetett.

A téli és nyári napfordulókor jól felismerhető a Stonehenge speciális elrendezése, Darvill szerint az egyedi struktúra a naptár kalibrálását segíthette. A kutató szerint a rendszer elég egyértelmű, a 30 homokkőtömb egy-egy napot jelöl a hónapon belül, melyek három hétre, hetenként pedig tíz-tíz napra vannak felosztva.

A szoláris éven alapuló naptárat a Mediterráneum keleti részén dolgozták ki időszámítás előtt 3000 után, 2700 körül pedig már Egyiptomban is használták. Elképzelhető, hogy a stonehenge-i naptár kialakulásához más kultúrák is hozzájárultak.