Tények és tévhitek a fogyókúrával kapcsolatban. A sportorvos megmondja

A szénhidrátok hizlalnak

Nem igaz. A túlzott kalóriabevitel vezet hízáshoz, melynek csak annyi köze van a szénhidrátokhoz, mint a fehérjékhez, mivel mindkettő egy grammjában 4 kalória rejlik. A zsír 9 kalóriát, míg az alkohol 7,2 kalóriát tartalmaz grammonként. Ebből adódóan azon ételek hizlalnak leginkább, amelyeknek zsírtartalma magas: mogyoró, dió, vaj, margarin, sajtok, szaftos húsok, pörköltek, krémes tortaszeletek, csokoládé stb.  A szénhidrátok az izom glikogénfeltöltéséhez nélkülözhetetlenek.

Magas zsírbevitel magas testzsírarányt eredményez

Nem igaz, csak akkor, ha az összkalória-bevitel meghaladja a szükségletet. A zsíros ételekkel az a gond, hogy viszonylag kis mennyisége is tetemes kalóriatartalommal bír, így igen nehéz idejében abbahagyni fogyasztását. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb étel attól finom, hogy magas a zsírtartalma, gondoljunk a szaftos grillezett tarjára vagy a camembert sajtra. Az energiadús ételek fogyasztását magas víz- és rosttartalmú étkekkel, pl. zöldsalátával, gyümölcsökkel kell kombinálni, hogy a gyomor telítődjön, és az éhségérzet még időben megszűnjön, mert ellenkező esetben nagyon könnyen túlzásba eshetünk. A fel nem használt kalória sajnos beépül a zsírraktárainkba.

Az esti étkezés alatt elfogyasztott ételt raktározza a szervezet

Igaz. Jóllehet a hízás azért következik be, mert az esti étkezések alatt több kalóriát veszünk magunkhoz, mint amennyire szükségünk lenne. Egyetlen vizsgálat (Kant et al. 1995) bizonyította az ellenkezőjét, vagyis hogy az esti étkezés nincs összefüggésben a testtömeg- növekedéssel. Azonban az esti étkezések során jóval több esetben fordul elő túlzott zsírfogyasztás, és jóval kevesebb zöldségféle, gyümölcs bevitele, melynek egyenes következménye a többletkalória-bevitel. A vacsorai túlétkezés akkor következik be, amikor a sportoló napközben nem eszik eleget, vagy valamely oknál fogva kihagy egy vagy több étkezést.

A magas fehérjetartalmú, csökkentett energiatartalmú étkezés gyorsítja a fogyás ütemét

Nem igaz. Három hónapos, csökkentett energia-, magas fehérjetartalmú diéta hatásainak vizsgálatában Luscombe és munkatársai (2003) arra a következtetésre jutottak, hogy a testtömeg csökkenés ütemében nincs különbség a fehérjedús vs. fehérjeszegény diéták között. Vagyis téves az a feltételezés, mely szerint a magas fehérjebevitel kedvez a fogyókúrának.

Melyik fogyókúratípus a legeredményesebb?

Nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni, mivel sok esetben egyénfüggő, kinek melyik válik be leginkább, melyre nincsenek szabályok. Az élsportolók diétája viszont soha nem lehet drasztikus módszer, mert komoly teljesítményromlást eredményezhet. Számos tanulmány eredménye igazolta az egyenlő mértékben csökkentett kalóriatartalmú diéták hasonló effektivitását, legyen szó fehérje-, ill. zsírdús vagy alacsony zsírtartalmú formákról. Magas zsírtartalmú diéta során az összkalória 45 %-a zsír, 25 %-a fehérje és 30 %-a szénhidrát, míg az alacsony zsírtartalmú diéta 25 % fehérjéből, 30 % zsírból és 45 % szénhidrátból tevődik össze. Huszonnégy hét elteltével a kétféle diétát folytatók között nem volt különbség sem a testtömeg, sem a vérzsír paraméterek tekintetében (Golay, 2006).

Mi történik, ha valaki 0-kalóriás diétát követ?

Az első héten 3-5 kg-ot, a második héten 2-3-kg-ot fogy, majd a súlycsökkenés mértéke egyre kevesebb lesz. A fogyókúra abbahagyását követően a testtömeg-gyarapodás elkerülhetetlenné válik. Élsportolóknak egyáltalán nem javasolt, mert drasztikus teljesítményromlást - a szénhidrátraktárak lemerülését és izomleépülést - hoz létre. A 0-kalóriás diéta kizárólag kórházi körülmények között, állandó orvosi felügyelet mellett végezető.

forrás www.sportorvos.hu