Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Tények és tévhitek az influenzaoltással kapcsolatban

Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuálisegészségkoronavírusfertőzésekVédőoltásJárványvírusInfluenza Összes cikk
Dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológus szakorvosa és védőoltási szaktanácsadója az influenza elleni védőoltásról nyilatkozott. A védőoltással kapcsolatos tévhitek eloszlatásának érdekében olyan kérdéseket is megválaszolt, amelyek tudományosan nem megalapozottak vagy oltásellenes álláspontot képviselnek.

Egészséges vagyok és fiatal, nincs alapbetegségem. Miért oltassam be magam?

Az influenza és koronavírus-fertőzés bevezető tünetei hasonlóak. Oltottság esetén 60-70 százalékkal kevesebb az esély rá, hogy valaki influenzás lesz. Azaz ha a tünetek jelentkeznek és oltott az illető, akkor a koronavírus fertőzés irányába kell elindítani vizsgálatokat. A nem beoltott emberek, akik influenzásak lesznek, felesleges aggodalomnak teszik ki magukat és a környezetüket – hiszen koronavírusra gondolnak először –, és feleslegesen terhelik a háziorvosi rendelőt is.

A szezonális influenza elleni védőoltásnak van pozitív hatása a koronavírus-fertőzéssel szemben?

Az influenza elleni védőoltás nem a koronavírusra hat, hanem az ezzel egy időben fellépő, hasonló tünetekkel, hasonló szövődményekkel járó influenza ellen. Csökkenti az influenzával kapcsolatos kórházi felvételeket és a halálozást.

Vannak olyan kockázati csoportok, akik jobban kitettek a körülmények összejátszásának köszönhetően?

Mindkét légúti fertőzés súlyosabb lefolyású és több szövődménnyel jár krónikus betegség esetén: túlsúly, cukorbetegség, COPD, autoimmun betegség, immunhiányos állapot, vese- vagy májbetegség.

Előfordulhat, hogy valaki egyszerre kapja el az influenzát és a koronavírust? Mekkora erre az esély, és mi történik ekkor a szervezetben?

Ezt még nem tudjuk. Majd az influenza szezon után lehet erre választ kapni.

Mi történik, ha egy tünetmentes COVID-19 pozitív embert oltanak be influenza ellen?

Semmi. Bármilyen oltóanyag adható inkubációs vagy tünetmentes időszakban. Csak az oltószemélyzetnek van kockázata: megfertőződhetnek a tünetmentes pácienstől, ha nem tartják be az előírást (maszk, kézmosás). Ismerten pozitív pácienst nem oltunk, de nem azért, mert neki árt.

„Nem kérem az influenzaoltást, mert gyengíti az immunrendszert, és könnyebben megkapom a koronavírust.”

A védőoltások nem gyengítik, hanem erősítik az immunrendszert. Az oltóanyagban lévő antigének ellen specifikus immunválaszt váltanak ki.

„Ha beadatom, biztosan lebetegszem és kiesem a munkából.”

Az oltóanyagban elölt vírusok vannak, amik nem szaporodnak a szervezetben, emiatt betegséget sem tudnak okozni. Az influenza elleni oltások beadása a szokásos őszi légúti vírusfertőzések idejére esik. Emiatt lehetséges, hogy az oltás után más okból lesz valaki beteg, amit az oltás kárára ír.

Milyen szövődményei lehetnek az oltásnak, és mekkora az esély ezekre?

Az oltás helyi reakciót válthat ki, ami 1-2 napig tart, erre 10% esély van.

Várandós nők számára is javallott az oltás?

Feltétlenül. A várandósság immunhiányos állapot. Az anyát és a magzatot is károsíthatja a magas láz, a keringési zavar és a légzési elégtelenség.

Mikor ajánlott beadatni az oltást, és mikorra várható az idei influenzajárvány?

Az oltóanyag megjelenését követően minél hamarabb. 14 nap szükséges a védettség kialakulásához! Az influenzajárvány november vége, december eleje táján szokott kezdődni.

Forrás: bhc.hu

Dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológus szakorvosa és védőoltási szaktanácsadója az influenza elleni védőoltásról nyilatkozott.