Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Táplálkozási szokásaink gyermekkorban alakulnak ki

Létrehozva: 1/6/2012 2 perc Gyerekkori problémákCsaládTáplálkozásZöldség-gyümölcsÁsványvízTejtermékekÖsszes cikk
A szülők számára ezért fontos feladat az egészséges táplálkozásra való nevelés, megkedveltetni és megismertetni a gyermekekkel a korszerű, változatos ételeket, élelmiszereket, melyek fogyasztásával megelőzhetők a felnőttkorra kialakuló, táplálkozással összefüggő betegségek.

Nem kell mindenkinek táplálkozási szakembernek lenni, de azért bizonyos ismereteket tudni kell ahhoz, hogy megfelelően irányíthassuk gyermekeink ízlését, étkezési szokásait.

Legyen természetes számukra, hogy

– kerüljék a sok zsiradékkal készült, erősen sózott, fűszerezett ételeket, élelmiszereket, élelmi anyagokat,

– mindennap egyenek gyümölcsöt,

– ritkán és kevés édességet fogyasszanak, és

– rendszeresen egyenek zöldség- és főzelékféléket.

Az egészséges táplálkozásra való nevelés keretein belül kiemelt figyelmet kell fordítani a napi optimális folyadékbevitelre. Meg kell tanítani gyermekeinknek, hogy mit, valamint miből mennyit igyanak naponta.

 

Az életfolyamatok fenntartásának egyik nélkülözhetetlen eleme ugyanis a víz. Testsúlyunk kétharmada víz, amelynek legnagyobb mennyisége a sejteken belül, kisebb hányada a sejteket körülvevő szövetekben, továbbá (a legkevesebb) a véráramban van.

A véráramban található folyadék nagyon fontos a szervezet működése szempontjából, és állandó szinten kell lennie. A naponta felvett folyadék a vesék által kiválasztott vizelettel, széklettel, bőrön keresztül történő párolgással, izzadással távozik a szervezetből.

A szervezet folyadékegyensúlya akkor megfelelő, ha a folyadékfelvétel megegyezik a folyadékleadással.

Amennyiben a szervezet vízleadása nagyobb, mint a vízfelvétele, akkor kiszáradás lép fel.

A folyadékegyensúly szervezeten belüli fenntartásának egyik legfontosabb ingere a szomjúságérzés, mely arra indítja az embereket, hogy igyanak, pótolják a szükséges vízmennyiséget. A szomjúságérzetet az ételek sótartalma és az éghajlat is befolyásolja.

 

Minél fiatalabb egy szervezet, annál nagyobb a napi folyadékszükséglete! Gyermekek esetében ez napi 1,5 – 2 litert jelent. A táplálékkal felvett víz mennyisége megközelítőleg 8 deci, a többi (1,2–1,5 liter) különböző folyadékok formájában juttatható a szervezetbe.

Gyermekeknél gyakran előfordul, hogy kevesebbet isznak a szükségesnél. Szomjúságérzetüket „hajlamosak elfojtani”, például játék, TV-nézés közben.

Tanítsuk meg őket arra, hogy az étkezések után mindig igyanak! Legyen a megterített asztalon innivaló is. Sose unszoljuk a gyermeket ivásra, inkább apró „trükköket” találjunk ki. Neki tetsző, vagy általa kiválasztott színes, különböző figurákat ábrázoló bögrét, poharat vásároljunk.

Gyermekeink esetében különösen fontos odafigyelni arra, hogy az ételekkel elfogyasztott vízmennyiséget milyen minőségű, és milyen összetételű folyadékkal egészítjük ki a napi optimális 1,5- 2 liternyi mennyiségre.

Sötétre főzött, erősen cukrozott teára, magas cukortartalmú, gyümölcsöt nem, vagy alig tartalmazó szénsavas italokra, magas koffeintartalmú, édesített, szénsavas üdítőkre, különböző „energiaitalokra” ne szoktassuk  – és nem megfelelő a szénsavval erősen dúsított ásványvíz sem!

A szomjúság oltására a legjobb és legalkalmasabb: a jó minőségű ivóvíz. A palackozott italok közül megfelelő az energiát nem adó, de egyéb értékes tápanyagokat (pl. ásványi anyagokat) tartalmazó szénsavmentes ásványvizek.

A gyermekkori folyadékpótlásra – az ivóvíz mellett – a legalkalmasabbak a gyümölcslevek. Csökkentik a szomjúságérzetet, jelentős a vitamin és ásványi anyag tartalmuk. Nagy mennyiségben tartalmaznak C-vitamint, mely a szervezet ellenálló képességét fokozza. A zöldség- és gyümölcslevek többsége karotinban (az A-vitamin elővitaminja) gazdag, de jelentős mennyiségben tartalmaznak B-vitaminféléket is.

A szülők számára fontos feladat az egészséges táplálkozásra való nevelés, mert általa megelőzhetők a felnőttkorra kialakuló, táplálkozással összefüggő betegségek.