Csúszós utak – néha nagy fejtörést okoz, hogyan és merre közlekedjünk a balesetek elkerülése érdekében. Végtagjaink ilyenkor vannak a legnagyobb veszélyben: csukló, könyök, váll, boka és combnyaktörés az, amely a legtöbb esetben bekövetkezik az év ezen időszakában. A statisztikai adatok riasztóak: a véletlenszerűen megtörtént balesetek 64%-a esés miatt következik be és minden hatodik haláleset hátterében is ez áll. Az OEP fekvőbeteg ellátás adatai szerint a 65 év feletti férfiak 59%-a, a nők 70%-a hal meg esés következményeként. A WHO felmérése szerint azonban az esések 51%-a megelőzhető lenne megfelelő eszközök és módszerek segítségével.
„Az egyensúlyozási képességet lehet otthon is végezhető gyakorlatokkal fejleszteni, illetve a reakcióidőt javítani. Instabil felületen, egyensúlyi párnával, egy felfújható matraccal fel lehet készíteni a törzsünket az ilyen helyzetekre, ezáltal csökkenthetjük a kibillenés esélyét. A megfelelő cipő ilyenkor kulcskérdés, nem árt csúszásgátlóval, például gumival ellátott, telitalpú cipőt viselni. Hölgyeknek nem javaslom a magas sarkú viselését, idősek pedig vegyenek igénybe botot, járókeretet. Nagy hasznát vehetjük, kortól függetlenül csípővédő nadrágnak, amely egy speciális betéttel veszi körbe a nagytomport. Ezt egyébként orvosi vényre is fel lehet íratni” – árulta el Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa.
A sokszor már unalomig ismételt rendszeres testmozgás ebben az időszakban azért is jöhet jól, mert egy erősebb törzsizomzattal könnyebben el tudjuk kerülni az egyensúlyvesztést, sőt, csontritkulás miatt hirtelen, kis ütés hatására bekövetkezett töréseket. Testünk csontszövetállománya kb. 20 éves korunkig gyarapodik, a csonttömeg ezután csökkenni és gyengülni kezd. Ha a csontépítő sejtek, illetve a csontlebontást végző sejtek együttes működése felborul, csontritkulás alakulhat ki, amelynek kezdetben semmilyen tünete nincs, de egy jelentéktelen ütés is törést is okozhat. Franciaországban kártyát kapnak az ilyen betegségben szenvedők és ezt felmutatva elsőbbséget élveznek például a közlekedési járműveken. A szakorvos egyébként azt tanácsolja, ilyenkor változtassunk a mozgásunkon: lépéseinket aprózzuk el, törzsünket pedig enyhén döntsük meg.
„Ha mégis elveszítené az egyensúlyát, igyekezzen tompítani a becsapódást. Kerüljük a támaszkodást nyújtott karral, igyekezzünk tenyérre, alkarra, felkarra, vagy minél nagyobb felülettel földre érkezni, és ügyeljünk a fejünkre, nehogy beüssük. Az interneten találni olyan videókat, amelyekben különböző esési technikákat magyaráznak el. Ezek segítségével javíthatjuk a mozgáskoordinációnkat és biztonságérzetünket. Vegyünk komolyan minden sérülést, még egy ártalmatlannak tűnő rándulást is. Ezek hét százaléka ugyanis porckárosodást, hosszabb távon pedig akár sántaságot is okozhat. Egy csonttörés, repedés pedig utánozhat egy rándulást is. Egy röntgenvizsgálat azonban eloszlathatja a kételyeket” – tette hozzá az ortopéd szakorvos.