Szívszorító tények
Módosítva: 10/9/2024 2 perc Mozgásegészségügyi szűrővizsgálatokEgészséges életsportDohányzásegészségtelen ételekVérnyomásszívinfarktusszívritmuszavarkoleszterinSzív- és érrendszerÖsszes cikk
A halálesetek feléért a szív-érrendszeri betegségek tehetők felelőssé. Riasztó magyarországi adatok, ám a legmegdöbbentőbb, hogy túlnyomó részük megelőzhető lenne, hiszen ezek civilizációs betegségek, melyek alapvetően a túlzott kényelemből és káros szenvedélyekből fakadnak.
„Tíz infarktusból nyolc megelőzhető lenne. A szív-és érrendszeri betegségek hátterében ugyanis több civilizációs kórkép áll: magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás. Ezek alapvető oka az ülő életmód, a túlzott mértékű étkezés, valamint a testedzés hiánya. Ha ezekhez társul a legfőbb közellenség, a dohányzás is, csak idő kérdése, hogy valamelyik megbetegedés a fentiek közül, vagy a helytelen életmód miatt más egyéb kórkép, például rosszindulatú daganat kialakuljon” – mondta dr. Mohay Sándor, a Budai Egészségközpont kardiológus, aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvosa.
A szív-és érrendszeri betegségek főbb tünetei:
Infarktusra kell gyanakodnunk, ha mellkasi, háti, nyaki vagy karban érzett nyomást, szorítást érzünk, amelyet verítékezés kísér és a tünetekhez gyengeség és ájulásérzés is társul.
Stroke esetén hirtelen beszéd-és látászavar, végtaggyengeség vagy -bénulás, szédülés, fejfájás, eszméletvesztés léphet fel. Az arc aszimmetrikussá válik, a beteg nem tudja mozgatni a karjait.
Az alsó végtagi érszűkület típusos tünete a gyaloglás közben fellépő lábikra- vagy combgörcs.
Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében?
Törekedjünk a normális testsúly elérésére (testmagasság – 100)
Rendszeres izommunkával és testedzéssel tegyünk a normális vérnyomás (felnőtteknél 140/90), vércukor- és koleszterinszint elérése és fenntartása érdekében. Kiváló mozgásformák ehhez a gyalogolás, kerékpározás, futás és az úszás. A kardio mozgások ugyanis növelik szívünk teljesítőképességét, javul a kondíciónk, a mozgással pedig túlsúlyunktól is megszabadulhatunk.
A mozgás legyen rendszeres, ha tehetjük, naponta szánjunk rá időt. Akár napi fél óra is hasznos.
Fogyasszunk naponta legalább negyed kg zöldséget, gyümölcsöt, részesítsük előnyben az olívaolajat, valamint hetente háromszor együnk halat.
A különféle növényi eredetű olajok, margarinok valamint az olajos magvak fogyasztása jótékony hatással van szívünk működésére.
Kerüljük a túlságosan zsíros ételeket, a gyorsételeket, és úgy általában is figyeljünk oda, hogy étkezésünk kiegyensúlyozott, rendszeres és a szervezetünk igényeinek megfelelő legyen. Ne dohányozzunk, beleértve az elektromos cigarettát és a vízipipát is, melyek még a hagyományos cigarettánál is károsabbak.
Mit tegyünk, ha valaki rosszul lesz mellettünk?
Infarktus vagy stroke esetén minden perc számít, így nagyon fontos, hogy felismerjük a tüneteket és időben megkezdjük a segítségnyújtást. A beteghez azonnal hívjunk mentőt, mivel a gyors orvosi beavatkozás növeli a túlélés, és csökkenti a maradandó károsodás esélyét. Amíg nem érkezik meg a segítség, nyugtassuk meg a beteget és kérjük meg, hogy ne mozogjon. Helyezzük kényelmes ülő- vagy fekvőhelyzetbe és ne hagyjuk magára. Ha eszméletvesztés, vagy légzésleállás lépne fel, kezdjük meg az újraélesztést mellkaskompresszióval és lélegeztetéssel!
Évente 15 ezer infarktus és 40-50 ezer stroke, vagyis mintegy félóránként egy infarktus és tíz percenként egy stroke. Évente hétezer, naponta kb. 20 végtag-amputáció.