Szilveszter: mértékkel fogyasszunk alkoholt!
Módosítva: 10/9/2024 2 perc AlkoholÜnnepSzilveszterÖsszes cikk
Sörre bor, bármikor, borra sör, meggyötör - vagy éppen fordítva? A népi bölcsesség szerint az alkoholos italok keverése súlyos másnaposságot okozhat, és ezt alátámasztják azok is, akik egy egész éjszakás ivászat után hasogató fejfájásra ébrednek. De ez tényleg az italok keverése miatt van?
Bármilyen "szabályt" hallottunk is az alkoholos italok fogyasztási sorrendjéről, egy idő után (különösen, ha jó társaságban múlatjuk az időt) könnyű elfeledkezni arról, éppen hol is tartottunk. Vajon van valamilyen tudományos alapja a népi bölcsességeknek? Először nem árt tisztában lennünk azzal, pontosan mi okozza a másnaposságot. Egy 2000-ben megjelent tanulmány - mely a korábbi kutatások eredményeit összegezte - szerint a másnaposság fő tüneteinek hátterében a kiszáradás, bizonyos hormonok szintjének megváltozása, az immunrendszer működésének sérülése, illetve az alkoholnak magának a toxikus hatásai állnak - írja a hazipatika.com.
Az, hogy mennyire okoz egy alkoholos ital másnaposságot, több tényezőtől is függ. Minél magasabb egy ital alkoholtartalma, és minél gyorsabban isszuk azt meg, annál jobban hat ránk - ez egyértelmű. Azonban az, hogy pontosan mennyi alkohol okoz másnaposságot, egyénenként eltérő. Ezért lehet, hogy valaki egy pohár bortól már rosszul van, mások viszont képesek szinte egész éjszaka inni anélkül, hogy az különösebben megviselné őket. A másnaposságért elsősorban az alkoholban található ethanol a felelős, de nagy szerepe van azoknak az egyéb vegyületeknek is, melyek az ital előállítása során keletkeznek. Ezek közé tartozhat például az aceton, az acetaldehid, vagy a tanninok, melyek a sötétebb italok színéért és részben az aromájukért is felelősek. A bourbonban például harminchétszer annyi plusz vegyület található, mint a vodkában. A tiszta, kevés mellékvegyületet tartalmazó alkoholos italok, mint amilyen a vodka, a gin vagy a világos rum, ritkábban okoznak másnaposságot és azok nem annyira intenzívek.
Ezeknek a mellékvegyületeknek a hatásait egy amerikai kutatásban vizsgálták. Egyetemistáknak (akik bár rendszeresen ittak, nem voltak alkoholisták) különböző estéken különböző kevert italokat szolgáltak fel: bourbont és kólát, vodkát és kólát, vagy placebót, mely néhány csepp bourbont, illetve vodkát, tonikot és kólát tartalmazott. Mindegyikőjük annyi italt fogyasztott, hogy a véralkoholszintjük jóval a megengedett határérték felett legyen. Az ivászat utáni éjszakát a helyi klinikán töltötték, majd reggel hétkor felébresztették őket, hogy egy sor tesztet töltessenek ki velük. Úgy találták, hogy akik bourbont ittak, másnaposabbnak érezték magukat, mint akik vodkáztak, ám a teszteken ugyanolyan jól teljesítettek.
Az italok egyedi összetétele, illetve az alkoholra adott egyéni válaszreakcióink tehát sokkal jobban számítanak a másnaposság várható mértékének kiszámításában, mint az, hogy mennyire keverjük a különböző italokat. Ami azonban közrejátszhat: a koktélokban "észrevétlenül" bújhat meg nagyobb mennyiségű alkohol; ha pedig magasabb alkoholtartalmú italokkal kezdjük az ivászatot, az befolyásolhatja a későbbi döntéseinket, emiatt könnyen többet ihatunk a kelleténél. Szintén rosszabbul fogjuk érezni magunkat másnap, ha nem iszunk elég vizet az alkohol mellé.
Forrás: Házi Patika
Az, hogy mennyire okoz egy alkoholos ital másnaposságot, több tényezőtől is függ. Minél magasabb egy ital alkoholtartalma, és minél gyorsabban isszuk azt meg, annál jobban hat ránk - ez egyértelmű. Azonban az, hogy pontosan mennyi alkohol okoz másnaposságot, egyénenként eltérő. Ezért lehet, hogy valaki egy pohár bortól már rosszul van, mások viszont képesek szinte egész éjszaka inni anélkül, hogy az különösebben megviselné őket. A másnaposságért elsősorban az alkoholban található ethanol a felelős, de nagy szerepe van azoknak az egyéb vegyületeknek is, melyek az ital előállítása során keletkeznek. Ezek közé tartozhat például az aceton, az acetaldehid, vagy a tanninok, melyek a sötétebb italok színéért és részben az aromájukért is felelősek. A bourbonban például harminchétszer annyi plusz vegyület található, mint a vodkában. A tiszta, kevés mellékvegyületet tartalmazó alkoholos italok, mint amilyen a vodka, a gin vagy a világos rum, ritkábban okoznak másnaposságot és azok nem annyira intenzívek.
Ezeknek a mellékvegyületeknek a hatásait egy amerikai kutatásban vizsgálták. Egyetemistáknak (akik bár rendszeresen ittak, nem voltak alkoholisták) különböző estéken különböző kevert italokat szolgáltak fel: bourbont és kólát, vodkát és kólát, vagy placebót, mely néhány csepp bourbont, illetve vodkát, tonikot és kólát tartalmazott. Mindegyikőjük annyi italt fogyasztott, hogy a véralkoholszintjük jóval a megengedett határérték felett legyen. Az ivászat utáni éjszakát a helyi klinikán töltötték, majd reggel hétkor felébresztették őket, hogy egy sor tesztet töltessenek ki velük. Úgy találták, hogy akik bourbont ittak, másnaposabbnak érezték magukat, mint akik vodkáztak, ám a teszteken ugyanolyan jól teljesítettek.
Az italok egyedi összetétele, illetve az alkoholra adott egyéni válaszreakcióink tehát sokkal jobban számítanak a másnaposság várható mértékének kiszámításában, mint az, hogy mennyire keverjük a különböző italokat. Ami azonban közrejátszhat: a koktélokban "észrevétlenül" bújhat meg nagyobb mennyiségű alkohol; ha pedig magasabb alkoholtartalmú italokkal kezdjük az ivászatot, az befolyásolhatja a későbbi döntéseinket, emiatt könnyen többet ihatunk a kelleténél. Szintén rosszabbul fogjuk érezni magunkat másnap, ha nem iszunk elég vizet az alkohol mellé.
Forrás: Házi Patika
Sörre bor, bármikor, borra sör, meggyötör - vagy éppen fordítva? A népi bölcsesség szerint az alkoholos italok keverése súlyos másnaposságot okozhat, és ezt alátámasztják azok is, akik egy egész éjszakás ivászat után hasogató fejfájásra ébrednek. De ez tényleg az italok keverése miatt van?