A szifilisz tünetei és kezelése

A szifilisz terjedése

A szifilisz kórokozója egy spirális alakú baktérium, amely nagyon érzékeny a környezeti hatásokra, szabad levegőn néhány perc alatt elpusztul. Ennek köszönhető, hogy csak szoros testi kontaktussal, a nyálkahártya nagyon apró, szemmel sokszor nem is látható sérülésein keresztül terjed, majdnem mindig szexuális úton. Mivel a kórokozó a külvilágban nagyon hamar elpusztul, a beteg által megérintett tárgyak (kilincs, törölköző stb.) nem képesek hordozni a fertőzést.

A betegség lefutása három stádiumból áll, amelyek eltérő tüneteket produkálnak. Ezek a tünetek a betegség későbbi szakaszában nagyon sokfélék lehetnek, ezért van, hogy a diagnózis felállítása során először összekeverik a szifiliszt más betegségekkel.

A szifilisz tünetei stádiumonként

Első stádium

Az első stádium során a megfertőződést követő néhány hétben (10 naptól akár 80-90 napig) a lappangási időszak után megjelenik az első tünet, egy körülírt, gyulladásos, kemény bőrterület a fertőzés helyén (ulcus durum). Ez tipikusan a nemi aktus által érintett nemi szerv vagy testnyílás, de ritkább esetekben máshol is kialakulhat. A gyulladt terület előbb-utóbb kisebesedik, azonban sokszor még így sem okoz fájdalmat. A kifakadt fekély néhány hét alatt magától meggyógyul. Az ulcus durum megjelenését a nyirokcsomók fájdalmatlan duzzanata kíséri.

Második stádium

A második stádium az elsődleges fekély kialakulását követő néhány hétben jelentkezik, amikor a baktérium már kellő mértékben elterjedt a szervezetben. Ebben a stádiumban változatosak lehetnek szifilisz bőrtünetei: a test felületén mindenfelé apró, lapos vagy a bőrből kiemelkedő kiütések jelentkeznek (szifilisz kiütés), tipikusan a tenyéren és/vagy a talp bőrén. A nyálkahártyákon kialakuló kiütések nagyon fertőzőek, és szoros érintkezés mellett nem csak szexuális tevékenység alatt adhatják át a kórokozót, bár messze ez a leggyakoribb eset. Egyéb tünetek is jelentkezhetnek: rossz közérzet, fejfájás, hőemelkedés, láz, torokfájás, rekedtség, kiütések a száj nyálkahártyáján. A fertőzés ezen szakasza súlyos esetekben akár belső szervi, idegrendszeri és szemeket érintő tüneteket is okozhat, emellett súlyvesztés vagy hajhullás is előfordulhat. A második stádium kezelés nélkül hónapokig, akár egy évig is eltarthat, majd a fertőzés évekig látens állapotba kerül.

Harmadik stádium

A harmadik stádium a fertőzés után hosszú évekkel, akár 10-20 évvel később alakul ki. A mai modern orvostudománynak köszönhetően ez a szakasz ma már nagyon ritka, de előfordulhat. Ebben a stádiumban hegesedve gyógyuló bőrtünetek, illetve idegrendszeri belső szervi problémák jelentkeznek. A hosszan tartó fertőzés ugyanis számos szervrendszert „kikezd”, ilyen az idegrendszert érintő neuroszifilisz és a gerincvelőkötegek pusztulása, a szív-és érrendszeri problémák, például a szívbillentyű-rendellenességek és az aneurizma kialakulása, vagy a belső szervekben megjelenő gummák. Ebben a stádiumban már folyamatosan fájhatnak a csontok és az ízületek, és az értelmi leépülés, az érzés- és mozgászavarok, az érzékszervi kiesések és a nyelési nehézségek is megjelenhetnek. Ezek a szövődmények egy idő után elég súlyosak lehetnek ahhoz, hogy a betegség halállal végződjön.

Mások a szifilisz tünetei nőknél és férfiaknál?

A szifilisz tünetek alapvetően megegyeznek a két nemnél. A betegség diagnózisa legtöbbször laboratóriumi tesztekkel történik, az esetek nagy részében vérből (szerológiai vizsgálat). Amennyiben jelen van fekély, PCR-rel és sötétlátóteres mikroszkóppal is ki lehet mutatni a baktériumot.

A szifilisz kezelése

Szerencsére ma már a szifilisz gyógyítható, az első két stádiumban lényegében teljesen, de a harmadik stádiumban is jelentősen javítható a beteg állapota, bár a krónikus károsodások sok esetben nem visszafordíthatók. A kezelés antibiotikummal, szinte mindig izomba adott penicillinnel történik, ugyanis nem ismerünk penicillinnek ellenálló törzset. Legtöbbször csak akkor adnak más antibiotikumot, ha a beteg penicillinallergiában szenved. A kezelés hossza attól függ, hogy melyik stádiumban van a beteg. A kezelést követően két évig kontrollra kell járni, hogy ki lehessen zárni a betegség lappangását.

Szifilisz várandós nőknél

A terhesség 10. hetétől kezdve a szifilisz képes a méhlepényen keresztül megfertőzni a magzatot, ami később súlyos fejlődési rendellenességeket, valamint veleszületett szifiliszt okozhat, emellett a vetélés és a halvaszületés kockázata szintén jelentősen megnő. A várandós nőket ezért az első két trimeszterben kezelni kell, mert így megelőzhető a magzat fertőződése, illetve a már kialakult fertőzés is gyógyítható. Ha azonban a kezelésre csak a harmadik trimeszterben kerül sor, az újszülöttet a születés után is antibiotikumos terápiában kell részesíteni. Mivel a szifilisz ilyen súlyos következményekkel járhat a magzatra nézve, a szűrővizsgálat kötelező az első trimeszterben.