Johann Denollet a tanulmány fő szerzője írta les először az 1990-es években a D típusú személyiséget, miután megfigyelték, hogy a lehangolt lelkiállapotú emberek nagyobb számban halnak meg szívroham után, mint azok akik derűsebb személyiségek.
A D típusú emberekre jellemzőek a negatív érzelmek, mint az aggodalom, a csalódottság, a harag. Érzelmeiket nem mutatják meg. A tipizálás az 1950-es években indult az Egyesült Államokkal. Az A személyiségű emberek erőszakosak, türelmetlenek, és ellenséges érzelmekkel viseltetnek sok ember iránt.
A szakértők nem értik teljesen, hogy miért magasabb az ilyen személyiségeknél a szívbetegségek kockázata, de a génekkel és a krónikus feszültséggel hozzák összefüggésbe. Hogy a tudományos magyarázat se maradjon el, a stressz növeli a kortizol szintet, mely a szívroham egyik ismert rizikófaktora.
Ezekre a hormonokra szükség van a túléléshez, hogy vészhelyzetben menekülésre serkentsék az embert, de nincs szükség rájuk éjjel-nappal.
A D típusú emberek sokat dohányoznak, isznak, és keveset mozognak, és ritkán fogadják meg az orvosok tanácsait.
A közzétett tanulmány szerint 6000 főt vizsgáltak és eszerint háromszor magasabb a depresszió esélye a D típusú személyiségeknek mint a más típusba tartózóknak. De ez a fajta depresszió nem felel meg a klinikai kórképnek, inkább hullámokban tör az emberre, lehangolja és fáradékonnyá teszi.
A kutatók célja egy olyan kérdőív kidolgozása, mely alapján azonosítani lehetne a D személyiségvonással rendelkező embereket, és segíteni lehetne nekik, hogy megelőzzék a súlyosabb betegségek kialakulását.
