Sport, egészség, egyensúly

Mire kell odafigyelnie egy versenysportolónak a mindennapokban életvezetési szempontból? Van-e olyan edzésmennyiség, mozgásmennyiség, amely mellett már érdemes szakember segítségét kérni?

Alapvetően a célokon múlik minden. Magasabb, komolyabb célok esetén úgy gondolom, mindenképpen érdemes konzultálni edző szakemberrel, illetve rendszeres sportorvosi ellenőrzésekre járni. Professzionális sportolók esetében pedig eleve nagyon komplex feladatról beszélünk. Ebben az edző és az erőnléti edző mellett a sportorvosnak, a dietetikusnak, a sportpszichológusnak is megvan a maga szerepe. Egyébként pedig általános jelleggel is elmondható: az életkor előrehaladtával párhuzamosan a rizikófaktoraink száma is növekszik, éppen ezért már akkor is érdemes szakember segítségét kérni edzői és orvosi vonalon is, amennyiben csak szeretnénk fogyni egy kicsit, és ezért futni kezdünk. Mindez sokat segíthet benne, hogy a sportmozgás tényleg az egészségünkért, ne pedig annak ellenében történjen.

Gyakran hallani, hogy az élsport valójában minden, csak nem egészséges, és ilyenkor szokás felhozni Fehér Miklós vagy Kolonics György nevét. De az övék azért szélsőséges példa, nem?

Az efféle tragédiák szerencsére nagyon ritkák. Ugyanakkor fontos betartani az edzés, a pihenés, a regeneráció megfelelő arányát. Természetesen hatalmas egyéni különbségek vannak az emberek között. Az sem mindegy, ki milyen sportágat űz, és milyen szinten. A rendszeres orvosi-sportorvosi ellenőrzések segítenek feltárni az esetleges rizikófaktorokat. Amikor valamilyen panasz jelentkezik, azonnal jelezni kell az edzőnek és az orvosnak. A profi versenysportnak persze megvan a maga hátoldala is a különböző sportártalmakkal, a sportolás közben bekövetkező mikrotraumák következtében hosszú távon kialakuló károsodásokkal. Ezek az adott sportágra jellemzők, megelőzésük fontos.

Milyen alapelvek mentén lehet megelőzni, hogy egy stresszes versenyfelkészülésben megsérüljön a sportoló, illetve túlerőltesse a szervezetét?

Több szinten szükséges gondolkodni. Az orvosi rehabilitációs terület egyik része az esetleges sérülések ellátását, megelőzését szolgálja. A sportsérülések megelőzésében és kezelésében nélkülözhetetlen a gyógytornászok tevékenysége, illetve a fizikoterapeuták munkája, fizikális kezelések, masszázs. Szintén ide tartoznak a különböző táplálkozási kérdések is. Kiemelt terület a megfelelő só-víz háztartás, az energiaháztartás rendezése. Elit sportolók gyakran veszik igénybe sportpszichológus segítségét is. A másik síkon pedig az edzők és erőnléti edzők feladata meghatározni – az orvosi rehabilitációval komplex módon – a sportoló aktuális állapotát, elősegíteni, hogy a megfelelő pillanatban a lehető legjobb formában, kondícióban versenyezhessenek.

Szabad-e egy komoly sportolónak teljesen abbahagynia a mozgást két versenyszezon között?

A profi sportolók szabadságos időszak alatt sem hagyhatják el magukat, valamilyen edzés – akár csak például egy laza kardio-mozgás – ilyenkor is nélkülözhetetlen. Ezek meghatározása szintén az edzői stáb, az erőnléti edzők feladata.

Említette az imént a táplálkozást. Milyen táplálék-kiegészítőket érdemes fogyasztani, illetve kerülni?

A táplélék-kiegészítő anyagok piaca óriási, nagyon nehéz közöttük eligazodni. Ezek olyan anyagok, amelyeket normál táplálkozás során nem, vagy nem megfelelő mennyiségben fogyasztunk el: vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, rostanyagok, szénhidrátok. Mára eléggé elterjedt a használatuk, különböző források szerint például az amerikai lakosság 50-55 százaléka fogyaszt efféléket. A sportban leggyakrabban a különböző vitaminokat használják. Az alapozás, erő- és izomépítés periódusában fehérjeitalokat, regenerációhoz aminosav-elágazó láncú BCAA aminosav készítményeket. Számos készítmény esszenciális zsírsavakat is tartalmaz. Úgy gondolom, általánosságban ezek jól alkalmazhatók. A kiválasztásuk nagyon nehéz, mivel a reklámok sajnos sokszor pontatlanul fogalmaznak. A megfelelő adagoláshoz érdemes alaposan áttanulmányozni a használati útmutatót. A túlzott fogyasztás számos efféle készítmény esetén káros lehet.

Mi a helyzet a teljesítményfokozókkal, a doppingszerekkel? Mi alapján dől el, hogy melyik anyag kerül tiltólistára?

A teljesítményfokozás története nagyon régi időkre nyúlik vissza: már az ókori görögök idejében is leírták bizonyos táplálékok használatát, amivel a sportolók felkészültek a versenyekre. Maga a doppingtörténet azonban a sportfogadások hőskorában, a 19. századi Angliában kezdődött. A farmakológia (gyógyszer hatástan) fejlődésével a 20. század elejétől fogva számos gyógyszer és eljárás teljesítményfokozó hatása vált ismertté. Az ezzel összefüggő első haláleset az 1960-as római olimpián történt. A ’60-as években kezdték el betiltani bizonyos szerek használatát, napjainkban pedig a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) határoz erről az említett listáról, rajta sportolók számára tiltott anyagokkal, eljárásokkal, a szükséges ellenőrzések menetrendjéről. Ez a lista mindenki számára hozzáférhető a WADA és a Magyar Antidopping Csoport (HUNADO) honlapján. A listát évente újítják.

Mi alapján kerülnek fel a szerek a listára? Mi a fontosabb szempont: az indokolatlan versenyelőny kiküszöbölése, vagy a sportolók egészsége?

A lista alapvonatkozásban arról szól, hogy a versenyek tisztasága, a fairplay jegyében a teljesítményfokozók nem juttathatnak indokolatlan versenyelőnyhöz senkit, másfelől viszont az is benne van, hogy ezek a szerek egészségkárosító hatással bírhatnak. A farmakológia és a farmakokinetika (a gyógyszerek testen belüli lebomlásának vizsgálata), illetve az újabb vizsgálati eljárások tudományos eredményeit felhasználva a doppingellenes tevékenység keretében folyamatosan fejlesztik a listát, amely évente változik, újabb és újabb eljárások, újabb és újabb szerek használata válik tiltottá. Nyilván léteznek olyan csoportok is a világban, ahol ennek ellenében azt vizsgálják, hogyan lehet a szürke vagy a sötét zónában, a határmezsgyén mozogva a teljesítményt fokozni az egyes szerekkel, eljárásokkal. A WADA és a nemzeti doppingellenes csoportok, illetve a sportági szövetségek fontos feladata a szűrések megszervezése, elvégzése, hatékony monitoring program üzemeltetése, a sportolók oktatása, tájékoztatása.