Sokszor negatív vagy? Megmondjuk, miért!
Módosítva: 3/30/2011 1 perc IdegrendszerNevetésSírásÖsszes cikk
Kutatók szerint a szervezetünkben fellelhető neuropeptid Y nevű molekula szintje a felelős azért, hogy félig üresnek vagy félig telinek látjuk-e azt a bizonyos poharat. Vagyis optimisták vagy pesszimisták vagyunk-e.
Minél kevesebb van valaki szervezetében ebből az anyagból, annál valószínűbb, hogy borúlátóan szemléli a világot, nehezebben birkózik meg a stresszes helyzetekkel, sőt a depresszióra is hajlamosabbá válik. A Michigani Egyetem kutatói szerint a molekula szintje a szervezetünkben genetikailag meghatározott, és ennek ismerete segíthet megelőzni vagy időben felfedezni egyes pszichiátriai betegségeket.
A vizsgálathoz a "funkcionális mágneses rezonancia kép" nevű eljárást alkalmazták, melyben a kutatók egy speciális érzékelővel vizsgálták az önkéntesek agyát, miközben semleges (például: anyag), negatív (gyilkos) és pozitív hangzású (remény) szavakat mondtak nekik. Az alacsony NPY-szinttel rendelkező résztvevők elülső agykérge nagymértékben aktivizálódott a negatív fogalmak hallására, ami azt jelenti, hogy érzelmileg sokkal inkább megérintette őket, mint azokat, akik szervezetében nagy mennyiségben található meg a molekula. A második tesztben azt vizsgálták, hogyan éreznek stresszes helyzetben a kísérleti alanyok. Ennek keretében olyan injekciót kaptak az állkapcsukba, amely hatására húsz percig fájdalmat éreztek, előtte és utána pedig a hangulatukról kérdezték őket. Az alacsony NPY-szinttel rendelkezők mindkét alkalommal negatívabbak voltak – tehát már attól is rosszul érezték magukat, hogy tudták, mi vár rájuk, és később valóban kevésbé viselték jól azt. Később azt is megállapították, hogy az alacsony NPY-szint a depresszióra való hajlamot is növeli. "Reméljük, e tudás birtokában fel fogjuk tudni mérni, hogy az egyes emberek mennyire vannak kitéve a betegség kockázatának" – nyilatkozta Brian Mickey pszichiáter, a kutatás vezetője.
(Független Hírügynökség)
A vizsgálathoz a "funkcionális mágneses rezonancia kép" nevű eljárást alkalmazták, melyben a kutatók egy speciális érzékelővel vizsgálták az önkéntesek agyát, miközben semleges (például: anyag), negatív (gyilkos) és pozitív hangzású (remény) szavakat mondtak nekik. Az alacsony NPY-szinttel rendelkező résztvevők elülső agykérge nagymértékben aktivizálódott a negatív fogalmak hallására, ami azt jelenti, hogy érzelmileg sokkal inkább megérintette őket, mint azokat, akik szervezetében nagy mennyiségben található meg a molekula. A második tesztben azt vizsgálták, hogyan éreznek stresszes helyzetben a kísérleti alanyok. Ennek keretében olyan injekciót kaptak az állkapcsukba, amely hatására húsz percig fájdalmat éreztek, előtte és utána pedig a hangulatukról kérdezték őket. Az alacsony NPY-szinttel rendelkezők mindkét alkalommal negatívabbak voltak – tehát már attól is rosszul érezték magukat, hogy tudták, mi vár rájuk, és később valóban kevésbé viselték jól azt. Később azt is megállapították, hogy az alacsony NPY-szint a depresszióra való hajlamot is növeli. "Reméljük, e tudás birtokában fel fogjuk tudni mérni, hogy az egyes emberek mennyire vannak kitéve a betegség kockázatának" – nyilatkozta Brian Mickey pszichiáter, a kutatás vezetője.
(Független Hírügynökség)
Mitől függ, hogy optimisták vagy pesszimisták vagyunk-e? Kutatók rájöttek.