Sokat tehetünk a rák megelőzéséért

A daganatos betegségek elleni küzdelemben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a tájékoztató tevékenységek, amelyek arról adnak – szó szerint – létfontosságú információkat, hogy mit tehetünk mi magunk is a rák elleni küzdelemben. A minden évben április 10-én megtartott Nemzeti Rákellenes Nap fő céljai között szintén ez szerepel: ötleteket, útmutatókat adni az embereknek ahhoz, hogy minél eredményesebben vegyék fel a harcot a daganatos betegségek ellen megelőzéssel, korai felismeréssel és – ha már diagnosztizálták – a terápiák alkalmazásakor.

Európai Rákellenes Kódex

A daganatos betegségek közül a tüdőrák előfordulása a leggyakoribb (2020-ban világviszonylatban a diagnosztizált rákos esetek 11,6%-a volt tüdőrák), és tekintve, hogy a tüdőrákos halálesetek mintegy 80%-a a dohányzásra vezethető vissza, kézenfekvő, hogy a dohányzás visszaszorításával tehetünk a legtöbbet a rák kialakulása ellen. A WHO szakosodott intézménye, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség által megalkotott Európai Rákellenes Kódex 12 pontba szedi a rák kockázatcsökkentésének módjait, melyek közül az első két helyen a dohányzás visszaszorítására tett javaslatok szerepelnek. A kutatók és más szakemberek által összeállított és rendszeresen aktualizált javaslatok között helyet kapott a saját magunkért és a másokért érzett felelősség hangsúlyozása is – ez utóbbi arra hívja fel a figyelmet, hogy az otthoni és munkahelyi környezetben óvni kell a nem dohányzókat a passzív dohányzás veszélyeitől.

A nikotin okozta függőség a kábítószerekéhez hasonlítható

A nikotin igen erős függőséget okozhat, a függőség mértéke az erős kábítószerekéhez (kokain, heroin) hasonlítható. Aki már maga is próbált leszokni, vagy próbálta a cigaretta elhagyására bírni hozzátartozóját vagy ismerősét, jól tudja, hogy milyen nehéz a nikotinfüggőség ellen harcolni. De azt is tudjuk, hogy a leszokás nem lehetetlen feladat, sok-sok jó példa van rá, ezért sohasem veszti értelmét a leszokás melletti érvelés. A dohányzással kacérkodó, magukat még csak kocadohányosoknak tartó fiatalok esetében pedig egészen hatékony is lehet a füstölés ártalmainak tudatosítása.

Ezek közül is kiemelendő, hogy a dohányzás nemcsak a távoli jövőben esetlegesen tüdőrák formájában okoz károkat. Minden dohányos tud érvelni azzal, hogy egy ismerőse vagy rokona rendszeresen dohányzott, és 85 éves koráig élt. A dohányzásnak azonban rövid távú káros hatásai is vannak: így például kevesebb oxigénhez jutnak a szerveink, emiatt fáradékonyabbak lehetünk, és az agyi tevékenységünkre is hátrányosan hat a füstölés. Ugyancsak rövid távon romolhat a szaglás és az ízlelés is. Ezek a hatások komoly hátrányt jelenthetnek a fizikai és a szellemi aktivitásban, de általánosságban is rontják az életminőséget. A felsorolt rövid távú hatások ráadásul kifejezetten nagy eséllyel jelentkeznek, és minden bizonnyal azok életét is megkeserítik, akik a dohányzás mellett hosszú életkort értek meg.

Leszokás után rögtön jelentkeznek az előnyök

Ugyanakkor a leszokásnak is vannak rövid távon jelentkező előnyös hatásai. A cigaretta elhagyása után már két héttel javul a vérkeringés, javul a légzés, a többletenergia javítja a fizikai és a szellemi teljesítőképességet is. Az utolsó cigaretta elszívása után 48 órával már jelentősen javul az íz- és szagérzékelés, valamint kellemesebb lesz a lehelet, ami magabiztosságot eredményez a társasági életben. Az oxigénellátottság javulása erősíti az immunrendszert, így csökken a szezonális betegségek – megfázás, influenza – kialakulásának az esélye.

A leszokás eredményességét segíthetik az interneten könnyedén megtalálható kalkulátorok, amelyek az egyébként láthatatlan előnyöket vizuálisan is szemléltetik. Ezek a kalkulátorok akár napról napra is mutatják, hogy a leszokással miként javulnak az életminőségünket meghatározó mutatók, vagy azt – és ez sem utolsó szempont –, hogy mennyit spóroltunk azzal, hogy nem költünk cigarettára.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrés fontosságát

A rák elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme a rendszeres szűrés. Ahogy fejlődnek a terápiák, úgy nő a korai felismerés jelentősége is. A kezdeti fázisban felismert daganatos betegségek lényegesen nagyobb arányban gyógyíthatók, mint a későbbi stádiumban diagnosztizáltak. A tüdőrák esetében különösen nagy jelentősége van a rendszeres szűrésnek, mivel a tüdőrák kezdeti szakaszában nem feltétlenül jár tünetekkel. A szűrővizsgálatok ugyanakkor a rákot megelőző állapot kimutatására is alkalmasak lehetnek.

Ha veszélyeztetett csoportba tartozunk, vegyük igénybe a szűrővizsgálatot! A korai felismerés és a személyre szabott kezelés mielőbbi elkezdése növeli a daganatos megbetegedések túlélésének esélyét: a műtétek, a modern kezelések és gyógyszerek jelentősen javíthatják a beteg életkilátásait.