Mi okozza a seprűvénák kialakulását?
A seprűvénák a bőr felszínéhez közel futó kis vénák vagy hajszálerek tágulata. A legtöbb esetben ezek a kitágult vénák és hajszálerek a lábon jelentkeznek, de máshol is előfordulhatnak. A jelenség hátterében a kis erek falának gyengülése vagy a bennük lévő nyomás megemelkedése áll, ami miatt az ér kitágul és láthatóvá válik a benne található vér. A szakirodalom szerint nincs egyetlen kiváltó tényezője, hanem a legtöbb esetben több hatás együttesen vezet a kialakuláshoz.
Genetikai hajlam
A seprűvénák erős családi halmozódást mutatnak. A témában végzett kutatások azt találták, hogy a mind érfalak szerkezete és rugalmassága, mind a vénabillentyűk működése nagy egyéni változatosságot mutat – így egyesek sokkal hajlamosabbak az értágulatok megjelenésére, mint mások.
Hormonális hatások
A női hormonok (különösen az ösztrogén) gyengíthetik az érfalak ellenállóképességét. Ennek tudható be, hogy terhesség alatt, hormonális fogamzásgátlók szedésekor vagy a menopauza környékén kifejezetten gyakori a seprűvénák kialakulása. Ezekben az időszakokban ugyanis a vénás rendszer átmenetileg sérülékenyebbé válik, így a felszíni értágulatok könnyebben megjelennek.
Öregedés
Az életkor előrehaladtával nemcsak az erek falának ellenállóképessége csökken, hanem a környező kötőszövetek is veszítenek rugalmasságukból. Ennek köszönhetően a vénák falát és környezetét kevesebb rugalmas szövet támogatja, ami megnehezíti az erek számára a megfelelő tónus fenntartását, és könnyebben kialakulhat értágulat.
Tartós állás vagy ülés
A hosszan tartó statikus testhelyzet növeli a vénás nyomást, különösen az alsó végtagokban. Amennyiben ugyanis nehezített a vér visszaáramlása, az ér falára nagyobb teher fog hárulni. Ez a megnövekedett terhelés pedig idővel hozzájárulhat a kis vénák kitágulásához. A jelenség akár a vénás elégtelenség egyik korai tünete is lehet, bár nem minden seprűvéna utal betegségre.
Túlsúly
A testsúly növekedése fokozza az alsó végtagokra nehezedő nyomást, ami hosszú távon többletterhet jelent a felszíni vénahálózat számára. A struktúrájukban eleve gyengébb erek így könnyebben tágulnak ki.
Sérülések, lokális nyomás és környezeti hatások
A bőr- vagy izomsérülések, a gyakori hőhatás (szauna, forró fürdők), illetve a szoros ruházat okozta lokális nyomás is befolyásolhatja a felszíni erek állapotát. Ezek a hatások átmenetileg vagy tartósan rontják a vénás mikrokeringést, ami elősegítheti az értágulatok megjelenését.
Alkohol és egyéb érfaltágító hatású szerek
Az alkohol és bizonyos gyógyszerek átmeneti érfaltágulatot idézhetnek elő. Tartós vagy ismételt értágulat esetén a felszíni erek falai elveszíthetik természetes rugalmasságukat, és látványosan kitágulhatnak.
A seprűvéna kezelése
A kezelési tervet mindig az érintett erek típusa, elhelyezkedése és az alapvető okok határozzák meg. A különféle módszerek hatékonyak, de eredményük egyéni adottságoktól függ; nincs olyan eljárás, amely minden betegnél egyformán működik. A szakirodalom több eljárást is hatékonynak tart, amely közül a szakorvosi vizsgálat után választ a kezelőorvos.
Szkleroterápia
A leggyakrabban alkalmazott eljárás a seprűvéna injekciós kezelése, amely során egy apró tűvel egy olyan anyagot (szklerotizáló oldatot) juttatnak az érbe, amely az érfal gyulladását, majd összetapadását váltja ki. Az ér a kezelés után így fokozatosan elhalványul és felszívódik. Kisebb és közepes átmérőjű seprűvénák esetén különösen hatékony.
Hab-szkleroterápia
A szkleroterápia speciális változata, amelynél az oldatot habosítva juttatják az érbe. A hab jobban kitölti az ér lumenét, így nagyobb felületen fejti ki hatását. Gyakran alkalmazzák kiterjedtebb vagy vastagabb ereknél.
Lézeres kezelés
A lézerfény hőenergiája szelektíven nyelődik el a vérben, ami az érfal koagulációját és összehúzódását idézi elő. A seprűvéna lézeres kezelése a felszíni, nagyon vékony seprűvénáknál különösen hatékony, mert ezeknél kevésbé lenne pontos a tűszúrásos technika. A siker függ a bőrtípustól és a kezelt ér átmérőjétől.
IPL (intenzív pulzáló fény)
Nem lézer, hanem széles spektrumú fénykezelés, amely a hemoglobinban nyelődve károsítja a kórosan tágult ereket. Vékony, kiterjedtebb hálózatoknál használják, ahol a lézer túl agresszív lenne, vagy problémás lenne a célzás.
Rádiófrekvenciás kezelés
A seprűvéna eltüntetése rádiófrekvenciás módszerrel is lehetséges. A rádiófrekvenciás energia hőt generál az érfalban, ami annak zsugorodását és heges összehúzódását idézi elő. Pontos, jól kontrollálható hőhatást biztosít, így egyes esetekben a lézer alternatívája lehet.
Kompressziós terápia
Önmagában nem tünteti el a meglévő seprűvénákat, viszont fontos kiegészítő kezelés. A kompressziós harisnya javítja a vénás visszaáramlást, csökkenti az alsó végtagi pangást, és megelőzheti az új értágulatok kialakulását, különösen azoknál, akik genetikailag hajlamosak vagy tartósan állnak/ülnek.
Lehetséges a seprűvéna kezelése házilag?
Nem, a boltokban kapható többféle seprűvéna krém és egyéb készítmény bár képesek kicsit javítani a seprűvénák látványán, eltüntetni nem tudják őket.
