Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

A szemszárazság látásromlást okozhat

Módosítva: 10/9/2024 2 perc VitáltippekkontaktlencseLátásSzemSzembetegségekszemszárazságprevencióÖsszes cikk
A most felnövekvő generációnak számolnia kell azzal, hogy előbb-utóbb a legtöbbjük meg fogja tapasztalni a szemszárazság tüneteit.

Ez az igen gyakori szemészeti probléma többnyire azoknál jelenik meg, akik naponta több órát töltenek számítógép, mobiltelefon előtt, klimatizált helyiségben dolgoznak vagy túl sokat sminkelnek. Mivel a szemszárazsággal járó tünetek viszonylag enyhék, sokan azt hiszik, hogy nem jelent komoly veszélyt a látásra, és nem is törekszenek a tünetek megszüntetésére.

A szúró, égő, viszkető érzéssel járó szemszárazság népbetegségnek számít, hiszen minden harmadik embert érint. A szembetegség leggyakrabban a csökkent könnytermelés, a könnyfilm károsodása vagy a szempillatövekben található zsírmirigyek hibás működése miatt jelentkezhet, de bizonyos antihisztaminok, fogamzásgátlók, antidepresszánsok és más vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat.

Mi a szerepe a könnytermelésnek?

„A könnycsepp alapvetően vízből tevődik össze, de nyákanyagot, zsíros olajokat, valamint számos fehérjét is tartalmaz. A könny három rétegben rakódik egymásra a szem felszínén. Ez a három réteg alkotja a könnyfilmet, vagyis a szemgolyó felszínét borító folyadékréteget. A könnyfilm szemünk első számú pajzsa, mivel az a feladata, hogy nedvesen tartsa a szaru- és kötőhártyát, valamint megvédje látószervünket a baktériumoktól” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa. Részletesebben a következőket érdemes tudni a könny összetételéről: 

  1. Külső lipidréteg: Ez a réteg olajos lipidekből áll, a szemhéjban, a szempillák tövénél lévő Meibom-mirigyek termelik. Feladatuk, hogy stabilizálják a könnyfilmet, megakadályozzák a könny túl gyors elpárolgását, és nedvesen tartsák a szemhéj belső felületét. Ha a külső lipidréteg sérült, tízszer gyorsabban párolog el a könnyünk a szem felszínéről.
  2. Középső vizes réteg: A könnyünk középső rétegének 95%-át tápanyagban gazdag víz alkotja. Ez a réteg felel a szaruhártya megfelelő nedvességtartalmáért.
  3. Belső nyálkaréteg: Ennek a rétegnek a legfőbb összetevője a mucin, és a szaruhártyát borítja. A könny egyenletes eloszlásáért felelős.

Miért kell sokat pislogni?

Nem csupán az optimális könnytermelés, de a pislogás is elengedhetetlenül fontos szemünk megfelelő működéséhez és egészségéhez. Pislogáskor a könnyünk szétterül a szaruhártyán, ezzel táplálja, védi a szemfelszínt. Vagyis ahhoz, hogy a szemünk nedvesítése folyamatosan biztosított legyen, percenként 22-24 alkalommal pislognunk kellene. Csakhogy ha tanulás, munka vagy az internet böngészése miatt túl sok időt töltünk számítógép előtt, vagy órákig nézzük a mobilunkat, önkéntelenül is csökken a pislogási reflexünk. Az ideális 22-24 helyett, mindössze 7-10-szer pislogunk egy perc alatt. Ne csoda, ha az ilyen mértékű pislogáscsökkenés hatására homályossá válik a látásunk vagy fáradtnak, száraznak érezzük a szemünket, amihez még akár fejfájás is társulhat. A szemszárazság okozta szemirritáció a kontaktlencsét viselőknél hatványozottabban és intenzívebben fordul elő. Sokan ezért is teszik le a kontaktlencsét néhány év használat után.

Hogyan előzhetjük meg a szemszárazságot?

A szemszárazság esetében is nagyon fontos a prevenció. A tünetek megelőzése érdekében fogadjuk meg az alábbi tanácsokat: 

  • Tartsunk több szünetet a képernyő előtt töltött munka közben!
  • Törekedjünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre (1,5-2 liter víz naponta)!
  • Gondoskodjunk a hálószobánk megfelelő páratartalmáról!
  • Törekedjünk a nyugodt, pihentető, 7-8 órás alvásra!
  • Használjunk a mindennapokban kevesebb sminket a szemkörnyékre!
  • Csökkentsük a kontaktlencse-viselés idejét!

Az enyhe szemszárazságra elsősorban a tartósítószer-mentes műkönny rendszeres használata jelenthet megoldást. „Ha nem gondoskodunk folyamatosan a szemfelszínünk nedvesítéséről, az a szem állandó irritációjához, hosszú távon pedig szöveti károsodáshoz, látásromláshoz vezethet. A közepes vagy súlyos szemszárazság kezelése türelmet és kitartást igényel a páciens részéről. A legtöbb esetben a szemhéjban lévő mirigyek nem működnek kielégítően, ezért nem megfelelő minőségű a könnyfilm. A kezelés ilyenkor a tartósítószermentes műkönny használata mellett a szemhéjtoalett rendszeres végzésével egészül ki. Krónikussá váló szemszárazság esetén érdemes szemészeti kivizsgálásra bejelentkezni” – figyelmeztet Dr. Nagymihály Attila.

A most felnövekvő generációnak számolnia kell azzal, hogy előbb-utóbb a legtöbbjük meg fogja tapasztalni a szemszárazság tüneteit.