Rándulás, ficam esetén forduljunk orvoshoz

Ficamról akkor van szó, ha az említett csontvégek elmozdulnak helyükről és ebben az elmozdult rendellenes pozícióban maradnak. Az ízületet stabilizáló szalagok ebben az esetben is sérülhetnek, megnyúlhatnak, részben vagy teljes egészében el is szakadhatnak. Ficamokkal általában a váll-, könyök-, ujj- és bokaízület esetében lehet találkozni. Bár mindkét sérülés fájdalmas, a ficamok esetében a fájdalom rendszerint erősebb, a gyakrabban előforduló súlyos szalagsérülések, szakadások miatt. Mindkét eset valamilyen fizikai behatással járó sérülés (sport, háztartási vagy munkahelyi baleset, stb.) következtében fordulhat elő. A rándulás és a ficam is erős fájdalommal, duzzanattal, esetenként vérömleny képződésével jár. Rándulás esetén az ízület mozgatható marad, bár csak korlátozott mértékben. Amennyiben ficamról van szó, az ízület jól láthatóan deformált és nem mozgatható.

Tekintettel arra, hogy a legtöbb esetben az orvosok is csak röntgenfelvétel alapján tudnak különbséget tenni rándulás és ficam között, minden esetben orvoshoz kell fordulni. Ezt a fájdalom amúgy is indokolja. A szakszerű ellátásig azonban a sérült ízülethez „tartozó” végtagot óvatosan rögzíteni kell, anélkül, hogy a sérülésből eredő esetleges deformitás változna. Borogatás, óvatos jegelés is szóba jöhet. Érdemes az otthon található jeget, mirelit fagyasztott terméket, stb. egy törölközőbe csavarni, hogy azok a bőrrel közvetlenül ne érintkezhessenek. A sérült ízület otthoni korrekciójával, helyreállításával próbálkozni szigorúan tilos, mert ezzel további járulékos sérülések idézhetők elő (szalagszakadás, ér- vagy idegsérülések), melyek akár az ízület maradandó károsodását is okozhatják.

Egyes ízületi sérülések komoly ér- vagy idegkárosodással járhatnak együtt. A térdízületi ficam esetében például különösen nagy a verőérsérülés veszélye. A rándulások kezelése a sérült ízülethez tartozó végtag teljes nyugalomba helyezésével kezdődik. A kart fel kell kötni, a lábat lehetőség szerint fel kell polcolni. Borogatás, rugalmas pólyával való rögzítés is hasznos lehet. A ficamok, illetve bármely ízületi sérülés kezelése során fizikai vizsgálattal, röntgennel, ultrahang-vizsgálattal, CT-vizsgálattal megállapítható a károsodás, illetve az ízület stabilitásának mértéke. Egyes ficamok esetén felmerülhet az érsérülés gyanúja, ekkor érfestéses vizsgálatra is szükség lehet. A vizsgálat eredményétől függ, hogy szükséges-e műtéti beavatkozás, avagy elegendő a korrekciót követő konzervatív kezelés, rögzítés sínezéssel, gipsszel. Az ízületek sérülései a legtöbb esetben lassan gyógyulnak, ezenkívül a teljes felépüléshez szükség lehet fizioterápiás utókezelésre, rehabilitációra is, de legfőképpen kitartó türelemre a sérült részéről.