Az NGC 6891-ről készített felvételt a Hubble űrtávcső. Az objektum egy fényes, aszimmetrikus planetáris köd a Delfin csillagképben. A megnevezés megtévesztő: a planetáris ködöknek csupán annyi közük van a bolygókhoz, hogy a régebbi korok távcsöveiben gázóriásokhoz hasonlónak tűnnek, valójában azonban a csillagokból kilökődő anyagból jönnek létre.
A Hubble képe a struktúrák gazdagságát fedi fel, jól kivehető például a gömb alakú külső haló, amely gyorsabban tágul, mint a köd belső régiója. E belső régióban legalább két eltérő irányú, ellipszis alakú héj is kirajzolódik, de a középpontban lévő fehér törpecsillagot körbevevő csomók és szálak is kivehetőek.
A mozgásuk alapján a kutatók úgy becsülik, hogy az egyik héj 4800, míg a külső haló 28 ezer éves, ez alapján a belső, haldokló csillag egymás után több kitörést is produkált.
A Hubble egy olyan vizsgálat keretében figyelte meg az NGC 6891-et, melynek célja a hasonló objektumok távolságának, struktúrájának és fejlődésének felmérése. Az NGC 6891 olyan gázból épül fel, amelyet ionizált a központi fehér törpe. Az ebben lévő nagyenergiás elektronok a hidrogén-atommagokkal egyesülve alacsonyabb energiaszintre lépnek, eközben fotonok formájában energiát adnak le, vagyis így a planetáris köd világít.