Porckorongkopás, porckorongsérv – mikor van szükség műtétre?

1. Mi a porckorong?

A porckorongot egy sűrű folyadékkal feltöltött labdához tudnám hasonlítani, mely rugalmasan képes az alakját változtatni a rá ható nyomásnak megfelelően.

2. Testünk mely részeiben található?

A porckorongok teszik lehetővé a gerincoszlop rugalmas, stabil mozgásait. A gerincoszlopot, mely az emberi test egyik legfontosabb tartószerkezete, csigolyák, porckorongok és szalagok alkotják. A koponyaalaptól a gerincoszlop végéig kb. 35 porckorongunk van.

3. Hogyan működik?

A porckorongot egy nagyon erős, de rugalmas kötőszövetes lemez veszi körül, melyet belülről kocsonyás anyag tölt ki. A csigolyák közötti meghatározott távolságtartás, a gerincre nehezedő nyomás (álló helyzetben a gravitáció), az ütközés (futás, ugrás közben dominánsan rugalmatlanul ütközünk a talajhoz) energiájának felfogása, elnyelése, ill. a gerinc hajlása közben a folyamatos íves átmenet – ezáltal a csigolyákra és az azokat összekapcsoló kisízületekre ható erők – csökkentése a porckorong fő funkciója.
Két csigolya, a közötte elhelyezkedő porckorong, a csigolyákat összekapcsoló kisízületek, s a két csigolya egymáshoz viszonyított elmozdulását végző rövid izmok képeznek egy funkcionális egységet.
A csigolyák és a kisízület szilárd, „merev” képletek. Ezek alakjuk és méreteik megváltoztatására nem alkalmasak. Két csigolya közötti fix távolság fenntartásának és ezáltal a rugalmas, komplex gerincmozgásnak az ép porckorongok a feltételei.

4. Miért, hogyan kopik a porckorong?

A porckorongok meglehetősen nagy víztartalmukból idővel, a kor előre haladtával normálisan is veszítenek. Ez észrevehető a testmagasság fokozatos csökkenésében is.
Azonban a sorozatos mikro-traumatizáció a külső, igen erős kötőszövetes borítás (a labda fala) apró sérüléseit, repedéseit eredményezheti, mely a korong lelapulásához vezet, ezáltal a csigolyák közelebb kerülnek egymáshoz. Ez a kisízületek kóros mozgását vonja maga után, mely a porckorong további gyengülését, lapulását eredményezi.
Tehát általában elsődleges a porckorong mikro-sérülése, mely az egész funkcionális egység károsodását vonja maga után.
Sorozatos mikro-sérülés lehet az ágyéki gerinc csavarásos erőkifejtésével járó sportok – tenisz, fallabda, golf – során az erőltetett rugalmatlan ütköztetés, a kemény talajon, kemény talpú cipőben való gyalogolás, futás vagy a tartós rossz terhelés – pl. tartós ülés, állás, magas sarkú cipő –, de a túlzott psychés stressz is.
Utóbbi oly módon, hogy az izomzat tartós tónusos megfeszülése a vérkeringés enyhe károsodását, a porckorong diffúzióval történő táplálkozásának, oxigénellátásának károsodását is előidézi.
Tehát láthatjuk, hogy a porckorongok működése és működési zavara csak az egész test működésével együtt tekinthető át helyesen.

5. Milyen tünetei vannak a kopásnak?

A gerinc merevebbé válik, fájdalmasak az első reggeli mozdulatok, sokszor kényszertartás alakul ki. A reggeli felkelés, ill. a tartós ülésből való felállás nehezítetté válik. A bemozgatás, pár nyújtó tornagyakorlat segít a „beindításban”. Hirtelen, főleg a gerinc csavarásával járó mozdulatok esetén valamely irányban való elhajlással járó kényszertartás alakulhat ki, a teljes kiegyenesedés ellehetetlenül. Ennek oka a tartószalagok meglazulása. A hajlott helyzetben a porckorong kicsúszhat kicsit a helyéből, s a lazább tartószalag a hirtelen erőbehatást nem tudja ellensúlyozni.
A porckopásnál a gerinc enyhén instabillá válik, amit a hosszanti tartóizmok fokozott tartós összehúzódásával, tónusával próbál stabilizálni. Az izomfeszülés is fájdalomforrás lehet.

6. Milyen típusú fájdalmat okoz a kopás?

A tisztán kopásos eredetű fájdalom a testhelyzet változtatásával, ill. az ennek alkalmával végzett erőkifejtéssel függ össze. Tehát ha a gerincből erőt fejtünk ki, az a lágyrészek megfeszülése révén feszítő, sokszor éles fájdalmat produkál. Ha már ideggyöki érintettség is van, akkor az ideg lefutása mentén az alsó nyaki gerincből a felső végtagba kisugárzó fájdalom, esetleg érzészavar, súlyosabb esetekben egyes izmok gyengülése is előfordulhat.

7. Milyen életkorra jellemző elsősorban a porckorong kopása?

Leggyakrabban a korai középkorúaknál kezdődik, a maximumát az 50-60 éves kor körül éri el. A lakosság igen nagy százalékát érinti. A legtöbb betegállomány, ill. munkaképesség-csökkenés megállapítása is ezen okból történik. A kor előrehaladtával a tünetek általában gyakoribbak és súlyosabbak lesznek.

8. Vannak-e a kopásnak fokozatai?

Természetesen vannak enyhébb és súlyosabb formák. Minél nagyobb reparációs meszesedés alakul ki a porckorong, ill. a csigolyák között kilépő idegek körül, annál kevesebb mozgástere van a fontos ér-ideg képleteknek, tehát a kór súlyosbodásával a gerinc funkcionális kapacitása csökken. Ez magyarul annyit jelent, hogy minél súlyosabb a kopás, annál kevesebb külső hatás elég a tünetek fellángolásához vagy állandósulásához. A gerinccsatorna beszűkülése az érszűkülethez hasonló fájdalmakat tud kiváltani járás közben.

9. Lehet-e karbantartani egy bizonyos állapotot, és ha igen, hogyan?

Lehet karbantartani, s ez jó hír. Viszonylag súlyos állapotot mutató röntgenlelet mellett is lehet az ember tünet- és panaszmentes. Ennek lényegileg egyetlen eszköze a gerinc rendeltetésszerű használata. Tehát a testtartás és az izomzat karbantartása a megfelelő rendszeres gyógytornával. Időközönként adaptálni kell a gyógytornát is az aktuális állapothoz. Fontos a statikai rendellenességek korrigálása. A talpboltozatok lelapulása (lúdtalp) megfelelő betéttel korrigálható. Küzdeni kell a súlyfelesleg ellen.

10. Nézzük a porckorongsérvet. Mikor van szükség műtéti beavatkozásra, illetve meddig kerülhető el a szike?

Műtéthez akkor folyamodunk, ha a gerincvelői idegek tartós vagy maradandó sérülése fenyeget, mely izombénulásokban, ill. széklet- vagy vizeletürítési zavarokban nyilvánul meg, vagy ha a szokványos konzervatív eszközökkel nem befolyásolható fájdalom szindróma alakul ki, mely a képalkotó eljárások segítségével bizonyíthatóan a porckorong elváltozásával függ össze, és a műtéti beavatkozástól jelentős javulás, illetve gyógyulás várható.

11.  Mi történik valójában a műtét alkalmával?

Az ideg összenyomását szüntetik meg a környező lágyrészek vagy szükség esetén csontos képletek kiiktatásával. A műtéti technika rohamosan fejlődött az utóbbi időben: mikro-sebészeti eljárással lehet úgy gyógyítani, hogy minimális hegesedés alakuljon ki, és a gerinc stabilitása se szenvedjen kárt.

12. Műtét után a mozgás szempontjából mennyire nyerhető vissza az eredeti állapot?

Ez nagyrész attól függ, hogy a sérv kialakulásakor, illetve a műtét végzésekor mennyi másodlagos elváltozás van jelen. Minél inkább egykomponensű az elváltozás – maga a porckorongsérv –, amely felelős a műtéthez vezető tünetekért, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. Ha több szegment beteg, kopott, több szegmentben alakult ki meszesedés, instabilitás, akkor a sérv kiiktatása önmagában nem mindig okoz teljes fájdalommentességet.

13. A sérv milyen tünetekkel jár? Hogy tudja valaki megkülönböztetni, hogy egyszerű kopásról, vagy sérvről van-e szó?

A kopásos tünetek jellege, intenzitása megváltozik. Általában típusos kisugárzó fájdalommal, zsibbadással járhat, s sokszor járási és mozgási képtelenséget is okozhat a sérv átmenetileg. A fájdalom tartós, intenzív, súlyos, s a mozgáskészséget jelentősen befolyásolja – ilyenkor jobb minél hamarabb orvoshoz fordulni.

14. Korfüggő-e a porckorongsérv, vagy bárkinél előfordulhat?

Azt mondják, hogy a porckorongsérv a fiatalok betegsége. Természetesen azonban idős korban is előfordulhat. Sőt, szövődhet más gerinc és egyéb belszervi betegséggel, ami mind a diagnosztikát, mind a gyógyítást nehezíti.

15. Csak műtéti beavatkozással gyógyítható?

A műtét mindig a végső megoldás, ha már más nem segít. Az első mindig a szigorú fekvés, mert ilyenkor megszűnik a nyomás a porckorongon, s a gyógyszerek, esetleg a gerinchez adott injekció segítségével megszüntetjük a gyulladást, a kóros izomfeszülést, és lehetőséget adunk a porckorongnak arra, hogy visszataláljon a helyére. 7-10 napos szigorú fekvés és gyógyszeres kezelés után a tünetek enyhülésével kezdődhet a fizioterápia, melynek a gerincét mindig a megfelelő gyógytorna adja. Az akut, heves fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal járó stádiumban a meleg fürdő és a kezelésre járás inkább árt. A legfontosabb a fekvéssel való tehermentesítés.

16. Tünetmentes lehet-e a páciens porckorongsérvműtét után?

Igen. A műtét az esetek jelentős részében definitív gyógyulást eredményező megoldás, ha helyes javallattal, helyes időben, helyes technikával végzik. Elengedhetetlen a beteg gyógyulásba vetett hite és kellő motivációja a gyógyulásra. A műtét utáni rehabilitáció, a gyógytorna helyes időzítése és végzése szintén kulcskérdés. Azt gondolom, hogy a beteg gyógyulási motivációja, az eredeti tevékenységi körhöz való visszatérés szándéka legalább 40%-ban felelős a gyógyulásért.
Gerincsérves beteget sem lehet akarata ellenére meggyógyítani.
A gerincsérv miatt végzett műtét egyáltalán nem jelent rokkantságot. Sőt!

17. Visszatérő betegség a porckorongsérv? Előfordulhat, hogy műtét után ismét kiújul a sérve valakinek?

Igen, kiújulhat ugyanazon a szinten, ill. más porckorong is sérvesedhet. A porckorongsérv ténye önmagában azonban messze nem jelenti azt, hogy operálni kell. Az MRI-vel igazolt porckorongsérv sem okoz feltétlenül tüneteket.
Az orvos a beteggel együtt nem MRI-t, CT-t hanem embert, beteg embert gyógyít.

18. Milyen életmódbeli, életviteli ajánlásokat javasol a Főorvos Asszony a porckorong kopástól szenvedőknek, ill. a porckorongsérv műtét után lábadozóknak?

Ez a kérdés megválaszolható egy rövid mondatban is: a helyes életmód, a testi-lelki egészség megőrzése a titok nyitja. A porckorong problémákat könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Fiatal kortól ügyelni kell a helyes testtartásra, a helyes statikai alátámasztásra, a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgásra, sportra. A féloldalas sportok (tenisz, fallabda golf) nem igazán gerincbarátok. A lovaglás annál inkább. Persze nem szabad a lóról leesni. A táplálkozásnak is van szerepe, nem csak a súlyfelesleg miatt. Óvakodni kell a tartós statikus terheléstől: ülés, ácsorgás. Derékból ne fejtsünk ki erőt nehezebb tárgyak emelése kapcsán. Adjunk módot testünknek, lelkünknek a pihenésre, lazításra. A tartós pszichés stressz, a megoldhatatlannak tűnő konfliktushelyzetek határozottan, bizonyítottan provokatív tényezők.