Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Olcsóbb a növényi alapú étrend?

Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuálisÉletmódTáplálkozásZöldség-gyümölcsÉlelmiszerekhalakHúsokVegetáriánusTejtermékekÖsszes cikk
Akár egészségügyi, akár éghajlati okból vált valaki növényi alapú étrendre, ha egy fejlett ország lakója, az élelmiszer-kiadásainak a harmadát is megtakaríthatja.

Ha valakit próbálnak meggyőzni a növényi étrend előnyeiről, gyakran hangzik el védekezésként, hogy egy hagyományos, mindenevő táplálkozás olcsóbb a vegán, vegetáriánus vagy hasonló, növényi étrendeknél. Egy angol és amerikai táplálkozástudományi szakemberekből álló csoport nemrégiben számításokat végzett, hogy vajon mennyiben állja meg a helyét a fenti nézet, az eredményeiket pedig a Lancet Planetary Health szakfolyóiratban tették közzé.

A kutatásban a Világbank által a világ 150 országában rendszeresen gyűjtött, 463 különböző élelmiszer ára alapján számoltak, az élelmiszer-igény és -pazarlás mennyiségét pedig a FAO adatai szerint vizsgálták meg. Ezekből ki lehetett számítani, hogy egy adott személynek mekkora összeget kellene élelmiszerre költeni, ha hagyományos, ha vegetáriánus, vegán, vagy flexitariánus (csak kevés állati élelmiszert fogyasztó), peszkateriánus (csak halat és növényeket fogyasztó) étrend követője. A számításokat országcsoportokra végezték el aszerint, hogy az adott terület fejlett vagy fejlődő ország-e.

Az eredmények a fejlett nyugati országokra (ide tartozunk mi is) nézve igen meglepőek voltak: pusztán az alapanyagok árát tekintve harmadával kevesebbe került a vegán és a vegetáriánus étrend, mint a hagyományos, húsban és tejtermékben bővelkedő nyugati típusú. Átlagos árakat tekintve kb. évi 900 dollárt (kb. 270 ezer forintot) takaríthat meg az, aki növényi alapú étrendre vált. A kutatók fontosnak tartották hozzátenni, hogy ebben csak az alapanyagok árai voltak benne, ha tehát valaki feldolgozott élelmiszereket, készételeket eszik, akkor már nem ilyen kedvező a helyzet. Azonban mivel a feldolgozott élelmiszerek nem tartoznak a legegészségesebbek közé, az elhagyásuk nemcsak a pénztárcát kíméli, hanem az egészségi állapotot is javítja.

Összetettebb volt azonban a helyzet, ha a szegény, fejlődő országokat vizsgálták a kutatók, mint például a szubszaharai afrikai régiót. Itt az étrend alapvetően keményítő alapú élelmiszerekből áll (gondoljunk csak arra a jellegzetes kására, a fufura, amit a „Búzadara” című sláger nigériai egyetemista szerzője szeretett volna magyar alapanyagból előállítani!), és ennél viszont már harmadával drágább volt az egészséges, zöldségekben gazdag vegán vagy vegetáriánus étrend. E régiókban speciális, központi beavatkozásra lenne szükség ahhoz, hogy megfizethető, ám klímabarát és a jelenleginél sokkal egészségesebb étrendre térhessenek át az emberek.

Akár egészségügyi, akár éghajlati okból vált valaki növényi alapú étrendre, ha egy fejlett ország lakója, az élelmiszer-kiadásainak a harmadát is megtakaríthatja.