Október - a látás hónapja

1. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája egy kutatási program keretében új lézeres eljárással kezeli a glaukómát, vagyis a zöld hályogot. Korábban csak szemcseppek, illetve egy rendkívül invazív, szemmegnyitó műtét állt a betegek rendelkezésére, ami sok műtéti kockázattal járt, ezért is kerültek előtérbe a lézerkezelések. Az új módszer előnye, hogy azt a szem megnyitása nélkül végzik, és egy speciális képalkotó eszközzel, valamint egy rendkívül érzékeny kamerarendszerrel kívülről azonosítják be a szemen belül a beavatkozás pontos helyét.
2. A csecsemők, amikor megszületnek, nem látnak színeket. Ahogy nőnek, színlátásuk javul, és általában 6 hónapos korukra teljesen kifejlődik. Az általános színmegkülönböztetési képességünk 20 éves korunkra éri el a csúcsát, majd ismét hanyatlásnak indul.
3. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy napjainkban mindenki sok időt tölt telefonok, számítógépek bámulásával. A kék fényt is leggyakrabban ezekkel a képernyőkkel társítjuk, azt azonban már kevesen tudjuk, hogy a kék fény legjelentősebb forrása a napfény, és a képernyők használata során elszenvedett kékfény-károsodás sokkal jelentéktelenebb, mint ami a napsugárzás által éri a szemünket. A képernyők hosszas használata után tapasztalható kellemetlen érzés a szemünkben a digitális szemfeszültség vagy a számítógépeslátás-szindróma miatt fordulhat elő, ugyanis ilyenkor kevesebbet pislogunk, amitől a szemünk elfárad és szárazzá válik.
4. A közhiedelemmel ellentétben a kutyák valójában nem fekete-fehérben, hanem többnyire kékben és sárgában látják a világot.
5. Angliában fejlesztették ki azt a QUARTZ elnevezésű, mesterséges intelligencián alapuló retinavizsgáló szkennert, amely akár 1 perc alatt képes a szívbetegséget diagnosztizálni. A szkenner ellenőrzi az erek méretét, alakját, valamint az általuk lefedett területet. Ezeket az adatokat elemzi a szoftver, amely így képes előre jelezni az olyan rendellenességek megjelenését, mint a szívkoszorúér-betegség, a szívelégtelenség és a stroke.
6. A piros-zöld színtévesztők gyakran meglepődnek, amikor rájönnek, hogy a mogyoróvaj nem zöld. Esetükben ugyanis a zöld és a barna szín tévesztése igen gyakori. Nehezen tudnak különbséget tenni zöld és sárga között is, bizonytalanok lehetnek például abban, mikor érett a banán.
7. A szemszárazság nagyon gyakori jelenség, enyhítésére számos módszer létezik. Ugyanakkor egy új tudományos felfedezés szerint a koffein rendszeres bevitele is segíthet a tünetek mérséklésében. Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy a kávé fogyasztása dehidratációt okozhat a benne található koffein vízhajtó hatása miatt. Szemünk esetében azonban pont az ellenkezője történik: vizsgálatokkal bizonyították, hogy a koffeintartalmú italok fogyasztása után 45-90 perccel jelentősen megnövekszik a könnytermelés.
8. A normál látású ember számára természetes, hogy a szivárvány többféle színben ível át az égbolton, míg a színtévesztők egyedi színkombinációt látnak.
9. Gyerekkorunkban alighanem gyakran hallottuk, hogy a félhomályban olvasás káros a szemre. A tompa fény valóban nem ideális az olvasáshoz, de az, hogy tönkretenné a látásunkat, esetleg vaksághoz is vezethet, nem igaz. A gyenge fényben nehezebben fókuszál a szemünk, ez pedig szemfáradtsághoz vezethet. A megerőltetés miatt pedig kevesebbet pislogunk, ezáltal kiszáradhat a szemünk.

Borítókép: elements.envato.com