Növeli a trombózis kockázatát, ha ablak mellé ül a repülőn

Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatja, miért veszélyes a hosszú utazás a trombózis szempontjából, illetve, hogy miért nem javasolt a repülőn az ablak mellé ülni.

Utazás és trombózis

Többször lehet hallani olyan tragikus esetekről, amikor hosszabb utazás után az illető összeesik és meghal. Ennek hátterében leggyakrabban tüdőembólia áll, mely a mélyvénás trombózis gyakori szövődménye. Ekkor a keletkezett vérrög, vagy annak egy része a véráramba kerül, majd a tüdő artériájába jutva elzárja azt.

Hogy a hosszabb utazás miért komoly rizikófaktora a mélyvénás trombózisnak? Az ok elsősorban az immobilitás, a tartós mozdulatlanság, valamint a lábak lógatása, mely a lábszár vénáiban a véráramlás lassulását, pangását eredményezi – ez pedig elősegíti a vérrögök kialakulását. Mindehhez az is hozzájárul, hogy utazás alatt az emberek többsége kevesebb folyadékot fogyaszt, ami szintén növeli a vérrögök keletkezésének kockázatát.

Érdemes tudni, hogy nem csak a repülőút hordoz ilyen veszélyt, ugyanúgy kialakulhat mélyvénás trombózis hosszabb autó- vagy buszút során is. Prof. Blaskó György szerint a repülőgép abból a szempontból veszélyesebb, hogy az utastérben szárazabb a levegő, amit a test fokozott párologtatással kompenzál, és ez szintén dehidratáltsághoz, a vér „sűrűsödéséhez” vezet. Emellett a gép fedélzetén a légnyomás is alacsonyabb, aminek hatására a vénás pangás és a véralvadás fokozódik.

A fentiek azonban csak azoknál fokozzák jelentősen a trombózis rizikóját, akiknél – olykor anélkül, hogy tudnák – genetikai okokból, illetve társbetegségeik miatt „megvan az alap” a trombózis kifejlődéséhez, ami miatt a repülés (utazás) kockázataival együtt könnyebben kialakulhat a trombózis. „Alapvető hajlam nélkül ez igen ritka” – teszi hozzá prof. Blaskó György.

Hosszú út és ablak melletti ülés – nagyobb rizikó

Természetesen 1-2 órás útnál nincs ok nagyobb aggodalomra, hiszen leginkább a 4 óránál tovább tartó utazás során nő meg jelentősen a trombózis esélye (utána viszont kétóránként több mint 20%-kal!). Tanulmányok szerint azonban az sem mindegy, ki hol ül. Repülőgépen például arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy akiknek nagyobb hajlamuk van a trombózisra, ne üljenek az ablak mellé. Ennek oka az, hogy ők kevesebbszer állnak fel, mivel nem szeretnék ezzel megzavarni a beljebb ülőket. Pedig a láb mozgatásának a vérkeringés fokozása érdekében óriási szerepe lenne, így célszerű kb. kétóránként felállni pár percre és kicsit kinyújtóztatni, tornáztatni a lábakat.

Kik a veszélyeztetettek?

Bár a hosszú utak az egészségeseknél is megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát, azoknak, akiknek nagyobb hajlamuk van a trombózisra, mindenképp javasolt utazás előtt megtenniük bizonyos óvintézkedéseket. Genetikai hajlam esetén utazás előtt heparininjekció szükséges, mely véralvadásgátló hatásának köszönhetően minimálisra csökkenti a vérrögösödés esélyét (fontos tudni, hogy mélyvénás trombózis megelőzésére a közhiedelemmel ellentétben az aszpirin nem alkalmas!). Prof. Blaskó György hozzátette, hogy amennyiben az utazó ismerten trombotikus beteg és rendszeres alvadásgátló kezelésben részesül, akkor ilyen gyógyszeres „előkezelésre” nincs szüksége, de ugyanúgy fontos, hogy utazás alatt tornáztassa a lábait és sok folyadékot igyon.

Jó tanács: A nagyobb biztonság érdekében kompressziós harisnya viselése is javasolt, mivel különleges szövésének köszönhetően a felszíni vénákból a mélyebbek felé tereli a vénás visszaáramlást, ezáltal fokozza a keringést és így megszünteti a pangást az erekben. Ennek hatására mérséklődik a lábfájdalom, a láb ödémásodása, és a trombózis esélye is lényegesen csökken.

Forrás: Trombózisközpont