Nemsokára a gondolkodó sapka segít majd megoldani a matekot?
Módosítva: 2/19/2011 Szerző: Szimpatika 1 perc
A viszonylag egyszerű szerkezetet egy homlokpánttal rögzítenék, és az enyhe áramütéseket mérne viselőjére. Az első kísérletek ígéretesnek bizonyultak – idézte a Sydney-i Egyetem agykutatóit a kutatást ismertető Die Welt című német lap internetes kiadása
A gondolkodó sapka (thinking cap) viselői közül háromszor annyian tudtak megoldani egy matematikai feladványt, mint a sapka nélkül számolók közül. Allan Snyder agykutató magyarázata szerint a gondolkodó sapka a bal agyfélteke tevékenységét nyomja el, amely a tudásáért felel. Ugyanakkor a kreativitásért felelős jobb agyféltekét stimulálja. Ily módon ahelyett, hogy emlékezetünket hívnánk segítségül, kreatív gondolkodásra vagyunk utalva egy probléma megoldásakor.
Ilyenkor „előítéletek" nélkül, teljesen új szemszögből tekintünk az előttünk álló feladatra – mutatott rá Snyder, az egyetem agykutató központjának vezetője. Az eszköz viselésének célja, hogy anélkül oldjunk meg egy problémát vagy helyzetet, hogy közben korábbi tudásunkra vagy tapasztalatainkra támaszkodnánk.
A szerkezetet már tíz éve használják az agykutatásban – számoltak be róla a szakemberek. De most vizsgálták először, hogyan hatottak az agyhullámok a felismerésre. A kísérletekhez a kutatók olyan balesetes áldozatok eseteiből merítették az ötletet, akiknek hirtelen fokozódott a kreativitásuk, miután sérült a bal agyféltekéjük.
Bár a kutatások még gyerekcipőben járnak, Synder elképzelhetőnek tartja, hogy a gondolkodó sapka egy napon a művészet vagy a kreatív problémamegoldás terén kerüljön bevetésre. A kutatók álma, hogy az agy stimulálásával „szűrő nélküli" pillantást lehessen veti a világra.
mti
Ilyenkor „előítéletek" nélkül, teljesen új szemszögből tekintünk az előttünk álló feladatra – mutatott rá Snyder, az egyetem agykutató központjának vezetője. Az eszköz viselésének célja, hogy anélkül oldjunk meg egy problémát vagy helyzetet, hogy közben korábbi tudásunkra vagy tapasztalatainkra támaszkodnánk.
A szerkezetet már tíz éve használják az agykutatásban – számoltak be róla a szakemberek. De most vizsgálták először, hogyan hatottak az agyhullámok a felismerésre. A kísérletekhez a kutatók olyan balesetes áldozatok eseteiből merítették az ötletet, akiknek hirtelen fokozódott a kreativitásuk, miután sérült a bal agyféltekéjük.
Bár a kutatások még gyerekcipőben járnak, Synder elképzelhetőnek tartja, hogy a gondolkodó sapka egy napon a művészet vagy a kreatív problémamegoldás terén kerüljön bevetésre. A kutatók álma, hogy az agy stimulálásával „szűrő nélküli" pillantást lehessen veti a világra.
mti