Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Nem csak a menopauza növeli a csontritkulás kockázatát

Módosítva: 10/9/2024 2 perc Időskori életmódMozgásCsontjainkNői szervekÖsszes cikk
A menopauza idején bekövetkező hormonális változások következtében a csontállomány csökkenése fokozódik, ilyenkor beszélünk csontritkulásról. A csontok azonban fiatalabb korban, helytelen életmód, vagy bizonyos betegségek következtében is törékennyé válhatnak. Mire ügyeljünk, és hogyan előzhetjük meg a csontok idő előtti leépülését?

A csontritkulás következményei

„A csont egy rendkívül aktív szövet, amelynek meghatározó szerepe van az élettartamban és az életminőségben egyaránt. A csontok képződését és lebomlását számos hormonális, immunológiai, genetikai és más életmódbeli tényező befolyásolja” – magyarázza Prof. Balázs Csaba immunológus, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. A csontok építését az ún. „oszteoblasztok” végzik, a sejtek másik csoportja, az ún. „oszteoklasztok”  viszont a képződött csontok lebontásáért felelősek. Megfelelő élettani körülmények között a csontképződés és a lebomlás egyensúlyban van.

A csontritkulás, más néven oszteoporózis, a csont állományának csökkenése. Ilyenkor a csont állománya fellazult,
„lukacsos” szerkezetű lesz, ezért törékennyé válik. A leggyakrabban érintettek a csigolyák és a combnyakcsont: ezek törése és fájdalmas elváltozásai a leggyakoribbak.

Pajzsmirigybetegség és egyéb rizikófaktorok

Az oszteoporózis kockázata egyértelműen nagyobb a változó kor idején, de bizonyos gyógyszerek (szteroidok, fájdalomcsillapítók), a dohányzás, a kevés mozgás, a bél-, hasnyálmirigy- és májbetegségek is növelhetik kialakulásának veszélyét. A felsoroltak mellett szerepel még egy eddig kevéssé ismert rizikófaktor is: a pajzsmirigybetegség. Kezeletlen hypothyreosisban – a pajzsmirigy csökkent működése esetén – ugyanis csökken a csontok újjáépülése, ezáltal több csont bomlik, mint képződik, ráadásul a képződő kevesebb csont minősége is rosszabb, így a megnő a törés kockázata is. A pajzsmirigyhormon szedése kezdetén a csontátépülési folyamat, az oszteoklasztok tevékenysége átmenetileg megnövekszik, ezért kezdetben a törési kockázat még növekedhet is. Hypothyreosisban gyakoriak az ízületi és vázizomzatot érintő panaszok. Az utóbbiak izomgyöngeségben, fájdalomban és görcskészségben mutatkoznak meg.

A pajzsmirigy túlműködése esetnén a helyzet más, de nem jobb! Ilyenkor ugyan több csont képződik, de annál is több bomlik le, tehát a végeredmény a csont állományának csökkenése. Az is bebizonyosodott, hogy a jellegzetes elváltozások már az ún. szubklinikus (enyhe) csökkent, ill. fokozott pajzsmirigybetegség esetében is kimutathatóak. A szubklinikus forma csak részletes kivizsgálás útján diagnosztizálható, ezért különösen fontos, hogy a kezelőorvos és a beteg erre feltétlen gondoljon.

 

Szűrésekkel és életmódváltással a megelőzésért

  • A pajzsmirigy működésének legalább évenkénti kontrollja indokolt.
  • A csont sűrűségének mérése (DEXA) mellett a csontanyagcsere számos „markerének”, többek között a D-vitamin szintnek a meghatározása is fontos.
  • Lényeges a dohányzás abbahagyása és a megfelelő – kalcium tartalmú - ételek fogyasztása.
  • Gondoskodjuk a D3-vitamin kiegészítő pótlásáról, mely a csontritkulás megelőzése mellett javítja az izomerőt, csökkenti a görcskészséget, javítja az immunrendszer működését, csökkenti az emlő- és a prosztatadaganatok kialakulásának valószínűségét.

 

  • A D3 napi dózisa életkortól eltérő, ezért ezt célszerű figyelembe venni:

D3-vitamin napi szükséglet:

 

Gyermekeknek:

200-400 IU/nap

Terheseknek, szoptató anyáknak:

400-600 IU/nap

Pajzsmirigybetegeknek:

400-600 IU/nap

Felnőtteknek:

 

50-60 év között

400 IU/nap

60 év felett

800-1000 IU

 

 

www.endokrinkozpont.hu

A csontok fiatalabb korban, helytelen életmód, vagy bizonyos betegségek következtében is törékennyé válhatnak