A közvélekedés szerint az ember boldogságát csak a gyerek felnevelése teljesítheti be, ám vannak, akik ennek ellenére maguk választják a gyerekmentes életet. A Michigan Állami Egyetem pszichológus kutatói ezer fős reprezentatív mintán végeztek felmérést arra vonatkozóan, hogy a szándékosan gyerekmentes életet választók vajon lehetnek-e ugyanolyan boldogok, mint a családosak. A felmérés, amelyről a PLOS One folyóirat számolt be, több meglepetéssel is szolgált.
A hasonló vizsgálatokat eddig úgy végezték, hogy mindenkit, akinek nincs gyereke, egy csoportba vettek, most viszont különválasztották a tudatosan gyerekmentességet választóktól azokat, akiknek ugyan pillanatnyilag nincs gyerekük, de a jövőben tervezik, illetve azokat is, akiknek biológiai vagy egyéb akadály miatt nem lehet, ám egyébként szerettek volna.
A felmérés eredményei szerint az emberek negyede választotta tudatosan a gyerekmentességet, ez pedig jóval nagyobb arány, mint a korábban becsült 2-9 százalék. A tudatos gyerekteleneknél nem számított se a nem, se a rassz és az életkorban is csak egészen minimális különbség adódott az egyes csoportok közt (akik később majd szeretnének gyereket, azok voltak a legfiatalabbak). A kutatók szerint ez a magas arány annak köszönhető, hogy most a gyerektelenség okait egyértelműsítve különválasztották a gyerektelenek kategóriáit.
Nem voltak különbségek a személyiségjegyekben a tudatos gyerektelenek és a többiek közt. Az egyes csoportok politikai beállítottsága szerint a tudatos gyerektelenek kissé liberálisabbak voltak, mint a korábban gyereket nevelt vagy jelenleg nevelő szülők. Ez azt is jelenti, hogy nem bizonyos személyiségtípus választja a gyerektelenséget, hanem egyéb okok – például gazdasági, környezetvédelmi vagy politikai helyzet – miatt dönt így valaki.
A tudatos gyerektelenek azonban nem bizonyultak az életükkel kevésbé elégedettnek, mint bármely más csoport tagjai, vagyis nem mindenki számára jelenti a boldogsághoz vezető egyetlen utat a gyerekek felnevelése. A felmérésben az is kiderült, hogy a tudatos gyerektelenségükről vallók 35 százaléka tartós párkapcsolatban élt, így még a magányos életvitelhez se minden esetben köthető e választás.
Számos dologra nem derült fény persze a felmérésből, így például nem tudni, hogy egy adott személy mikor vagy miért döntött úgy, hogy nem szeretne gyereket, ám a kutatók bíznak abban, hogy a későbbi vizsgálatok erre is kitérnek majd. Az okok megértése legalább olyan fontos lenne, mint a tények puszta feltárása.