A porckopás fájdalommal, mozgási korlátozottsággal járhat
Az életkor előrehaladtával az ízületi panaszokat döntő többségében a porckopás okozza. A porckopás nagyon sokszor a térdben jelentkezik, a folyamat hátterében pedig az áll, hogy amíg fiatalkorban a lebontási-újjáépülési fázisok egyensúlyban vannak, addig idősebb korban a lebontás kerül előtérbe.
A genetikai hajlamon túl a folyamatot felgyorsíthatja bármilyen, az ízületre nagy terhelést jelentő tevékenység, mint a megerőltető sport, az állómunka, és a mozgásszegénység is. Mindennek eredményeként az ízületeket borító porc elvékonyodik, töredezetté válik, majd lassan felszívódik.
A porckopás általában lassan alakul ki, és bár egyes esetekben nem okoz tüneteket, leggyakrabban fájdalommal és/vagy a mozgáskorlátozottsággal jár, és ez lehet a merevség oka is. A panaszok fokozódhatnak terhelést követően vagy az időjárás változásakor is. Az életkor előrehaladtával az ilyen jellegű panaszok kialakulása egyre gyakoribbá válhat.
Az ízületi gyulladás felkelés utáni merevséget okozhat
Az ízületi gyulladás (synovitis) többféle eredetű lehet. Az adott ízületen belüli ok, mint az említett porckopás, porc- vagy szalagsérülés. Az esetek egy kisebb részében a szervezet egészét érintő (ún. szisztémás) ok állhat a háttérben, amikor saját immunrendszerünk támadja meg az ízületet borító porcot.
A betegség legjellegzetesebb tünete az érintett ízület fájdalma, mozgásának nehézsége és duzzanata. Az is tipikus, ha a páciens felkelés után közvetlenül merevnek érzi az ízületet és ez az érzés legalább egy óráig fennáll.
Ugyanakkor néhány esetben nem ennyire jellegzetesek a tünetek, esetleg csak olyan, enyhe jelek utalhatnak a problémára, mint az ízület által kiadott pattogásszerű hang, és az egy óránál rövidebb ideig tartó reggeli ízületi merevség.
Ízületi gyulladás bármely ízületben kialakulhat, gyakran a térdben mutatkozik. Ebben az esetben jellemzően mindkét térdben jelentkezik a gyulladás, hacsak nem sérülés vagy más speciális kondíció alakult ki az ízületben.
A fájdalom porckopás koraibb eseteiben elinduláskor, vagy huzamosabb, esetleg szokványosnál jelentősebb terheléskor, illetve azt követően jelentkezik. Előrehaladott kopás eseteiben állandó terhelési panaszok, mozgásbeszűkülés esetleg nyugalmi fájdalom jellemzi a kórképet.
A döntően nyugalomban jelentkező fájdalom, melynél az érintett ízület sokszor duzzadt, melegebb tapintatú a reumatológiai eredetű (pl. autoimmun vagy reaktív) gyulladások velejárója. Gyakran nehezen vagy egyáltalán nem képes a páciens mozgatni az érintett ízületét.
Lehet egyéb szervet érintő gyulladásos betegség is okozója az ízületi gyulladásnak (ún. reaktív arthritis) vagy anyagcserebetegség (pl. köszvény). Fontos kizárni a kórokozók, jellemzően bakteriális eredetű ízületi gyulladást. Ez jellemzően ritkán fordul elő, de sürgős kezelést igényel.
Különböző diagnózis – eltérő kezelés
Elsősorban fontos kideríteni, hogy porckopás, ízületi gyulladás, vagy esetleg más betegség okozza-e a térdfájdalmat. Az elsődleges diagnózist ortopédus és reumatológus is felállíthatja, és ha az idősödő korosztály igen jelentős részét érintő porckopásra derül fény, azt a továbbiakban ortopéd szakorvos, sportorvos, fájdalomspecialista is kezelheti.
A szisztémás ízületi gyulladás kezelése általában reumatológus feladata, esetleg immunológus bevonásával.
- Ha porckopásról van szó, fontos hogy időben megkezdjük a kezelést, lassítsuk, megfékezzük a folyamatot, csillapítsuk a fájdalmat. Szerencsére ma már számos eljárás létezik, amellyel ezeket a célokat elérhetjük – hangsúlyozza dr. Szily Tamás, a FájdalomKözpont ortopéd-traumatológusa, ízületei specialista.
- A térdfájdalom megszüntetésére nagyszerű eszköz például a hiarulonsavas injekciókúra, amellyel csökkenthetjük az ízületi súrlódást. Ugyancsak jó hatású az orvosi kollagén injekciókúra. Kiegészítő kezelésként, vagy enyhébb esetekben az injekciókúrák helyett beválhat a lökéshullám terápia, ami a vérkeringés- és anyagcsere élénkítésével fájdalomcsillapító és regerációt beindító hatással bír.
Önálló vagy kombinált kezelésekkel elérhető tehát a fájdalomcsillapítás és a szabadabb mozgás, de nem lehet eléggé hangsúlyozni a megfelelő életmód szerepét sem. Főként az állapothoz igazított, de érdemi mozgás – optimális esetben gyógytornász, mozgásterapeuta irányításával – jelenthet nagy segítséget a mozgásszervi betegségek kezelésében, hosszútávon pedig jelentősen hozzájárul a jó állapot fenntartásához.
Boritókép: elements.envato.com