Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

A klímaváltozás okozhatta a közép-ázsiai civilizációk eltűnését

Módosítva: 1/2/2021 Szerző: MTI 1 perc KlímaváltozásTudományKutatástörténelem
Egy új kutatás szerint nem Dzsingisz kán, hanem a klímaváltozás tehető felelőssé a közép-ázsiai, elfeledett civilizációk megsemmisüléséért.

A mai Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Délnyugat-Kazahsztán területén húzódó középkori régió, Transzoxánia virágkora a 13. századra ért véget. Vajon mi lehetett az oka?

Egy nemzetközi kutatócsoport megkérdőjelezi azt a régóta fennálló nézetet, amely szerint a középkori közép-ázsiai folyó menti civilizációk megsemmisülése a mongol hódító hadjáratok eredménye volt a 13. század elején.

A közép-ázsiai Aral-tó medencéje és a térséget átszelő nagy folyók mente egykoron fejlett civilizációk otthona volt, ahol a folyók áradásának vizét öntözésre hasznosították. A térségben élő civilizációk hanyatlását gyakran a 13. század eleji mongol invázió számlájára írják, de egy új kutatás a folyók hosszú távú dinamikájáról és az ősi öntözőrendszerekről megmutatta, hogy a változó klíma és a szárazabb körülmények lehetnek a valódi okok.

A brit Lincoln Egyetem, a University College London és az Oxfordi Egyetem tudósai holland és kazah kollégáikkal rekonstruálták a klímaváltozás hatását a térség áradásokon alapuló mezőgazdaságára és azt találták, hogy az apadó folyók is felelősök lehettek a korábban virágzó városállamok elnéptelenedéséért.

„Kutatásunk azt mutatja, hogy a klímaváltozás, és nem Dzsingisz kán volt a fő oka a közép-ázsiai elfeledett civilizációk megsemmisüléséért” – mondta Mark Macklin professzor a tanulmány szerzője.

„Azt találtuk, hogy Közép-Ázsia gyorsan talpra állt a 7-8. századi arab hódítások után, mivel kedvező volt a vízzel való ellátottság. Később azonban a hosszan tartó szárazságok a mongol hadjáratok alatt és után, a pusztítás után a helyi lakosság nem volt képes, hogy helyreállítsa a nagyszabású öntözésen alapuló mezőgazdaságot” – tette hozzá a professzor.

Fotó: Giuseppe Castiglione - National Palace Museum / Közkincs

A kutatók a dél-kazahsztáni régészeti lelőhelyeket és az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Otrar-oázis öntözőcsatornáit vizsgálták, ez utóbbi az egykori Selyemút mentén egy nagy kereskedelmi központ volt.

Forrás: MTI