A kísérletben 33 egyetemista vett részt, rövid távú memóriájukat három teszttel vizsgálták. Az elsőnél egy szópárt kellett memorizálniuk, amelynek tagjai nem voltak egymással kapcsolatban, például „szivar” és „aligátor”.
A másodiknál egy labirintus-rejtvényt kellett megoldaniuk és memorizálniuk, míg a harmadiknál egy bonyolult rajzot kellett először lemásolniuk, majd emlékezetből ismét lerajzolniuk.Ez után a résztvevők fele 45 percig aludt, míg a többiek TV-t néztek, majd valamennyien megismételték a teszteket.
Az alvás javította a szópár teszt eredményeit, míg a másik kettőre nem volt hatással. A pontszámokat közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy a szunyókálás azoknak volt a legnagyobb hasznára, akik az alvás előtt is jól teljesítettek.
Ha tehát az információt nem raktározza el valaki az alvás előtt, az alvás nem művel csodát, nem segíti elő az információ bevésését.