Most akkor ne együnk szalonnát?

No de mi nem rákkeltő manapság? Például a napsütés is első kategóriás rákkeltő. Viszont a napsütés hiánya csontritkulást okoz. Akkor most menjünk napra vagy sem? Ne használjunk mesterséges édesítőszert, mert az is rákkeltő. Talán csak a túlzott cukorfogyasztás meg az elhízás rákkeltőbb nála. Hiszen mindenki tudja, hogy a túlsúly sok betegség oka, s hogy önmagában az ideális testsúly elérésével is sok betegséget megelőzhetünk, sőt gyógyíthatunk is. Azt is mindenki tudja, hogy a túl zsíros, szénhidrátban gazdag ételek túlzott fogyasztása egészségtelen. Ha most ehhez még hozzávesszük a szalámit, kolbászt, szalonnát, no meg a marhahúst is, akkor mit ehetünk?

Magokat meg nyers zöldségeket?

Mert minden egyéb élelmiszer egészségtelen? Jelenleg nincs vita arról, hogy kerülni érdemes, mert gyakorlatilag semmi tápértéke nincs, és rendszeres fogyasztása egészségromboló is lehet a fehér kenyérnek és a finomított lisztnek. Mert a finomított fehér lisztet állítólag klórral fehérítik és brómozzák. Ez a két vegyi anyag pajzsmirigy és más szervi károsodásokat okozhat. Jobb kerülni a tartósítószerekkel, ízfokozókkal, sóval, hidrogénezett olajokkal és egyéb mesterséges összetevőkkel felturbózott készételeket. No de melyik étel az, ami mindenféle élelmiszeripari trükk, beavatkozás nélkül kerül az asztalunkra? Szinte minden, az élelmiszerboltokban kapható termék tartalmaz valamilyen adalékot, tartósítót, ízfokozót. Hiszen már a „friss” zöldségeket és a gyümölcsöket is kezelik valamivel, hogy gyorsabban beérjenek, kibírják a szállítást, és mosolyogjanak ránk a polcokról. Nem egészségesek a pácolt húskészítmények sem, mert tele van nátriummal és nitráttal, nitrittel, nitrózaminnal és más tartósítószerrel.  A “diétás” termékek sok mesterséges édesítőszert, aszpartámot, szukralózt, szacharózt tartalmaznak. Ezeket az édesítőszerek neurológiai károsodást, emésztőrendszeri problémákat okozhatnak és endokrin zavarok megjelenésével is összefüggésbe hozták őket.

Hát akkor mit együnk? A táplálkozástudománnyal foglalkozó, józan szakemberek azt mondják, bármit ehetünk, de mértékkel. Mert bizonyos anyagok és az ezeket tartalmazó élelmiszerek valóban rákkeltőek lehetnek, de csak nagy mennyiségben. Ezek az anyagok elsősorban az ásványi anyagok között szerepelnek, melyek elenyésző mennyiségben kerülnek be és vannak jelen a szervezetben. És ebben a kis mennyiségben legtöbbjük nélkülözhetetlen (cink, kálium, arzén). A vas hatásáról ellentmondóak a vélemények. Kis mennyiségben jó hatást tulajdonítanak a kénnek, ezért javasolják például, hogy együnk meg hetente három tojássárgáját. A kalcium szerepét is fontosnak tartják s ajánlják a tengeri és folyami halak, a tej és tejkészítmények, a zeller, a spenót rendszeres fogyasztását. A tápanyagok mértékét illetően azonban már megoszlanak a vélemények. Egy biztos: nem ajánlott a túlzott szénhidrátfogyasztás, nem javasolt a sok cukorral készült befőtt- és gyümölcskészítmény, a cukrásztészták, a túlérett gyümölcsök. Előnytelen a túl sok tésztaféle, és lisztes készítmény fogyasztása. Viszont a növényi eredetű élelmiszerek, karotta, hagyma, a lecitintartalmú rizs, búza, alma, hal, fejes saláta kifejezetten ajánlottak. Valamennyi összetevő folyamatos kutatás alatt áll. Mert a rák nem az a dolog, amivel viccelni lehet. S mert biztosan igaz, hogy a betegségek 30-35 %-a helyes táplálkozással, 40-70%-a megfelelő életvitellel megelőzhető lenne.

Nem véletlen, hogy már ötszáz évvel ezelőtt, Paracelsus is azt hirdette, hogy „a halál a bélben lakozik”. Miként az a kínai mondás is igaznak tűnik, mely szerint annak, amit megeszünk, fele a miénk, de a másik fele az orvosoké.

Szóval sokféle információt hallunk és olvasunk arról, hogy mit együnk és mit ne. Ráadásul sokszor az is, amiről azt hisszük, hogy egészséges, tartalmazhat a termesztése, szállítása és raktározása miatt is egy sereg egészségre ártalmas anyagot. Ezért az egészséges ételek kiválasztása nehéz. Mert a tengeri halak egészségvédő hatását senki nem vitatja. Azonban a tengerek nehézfém szennyezettsége miatt már ezekkel a tengeri halakkal is ajánlatos vigyázni. A méz szuper táplálék, de persze csak akkor, ha valódi, s nem találnak benne antibiotikumot, mint az nem egyszer megtörténik.

Vagyis? Mit csináljunk?

Nincs egységes recept. Egy kemény fizikai munkát végző ember nyilván megeheti a szalonnát friss kenyérrel, hiszen szervezetének szüksége van a zsírra és a szénhidrátra ahhoz, hogy elegendő energiát tudjon termelni. Viszonylag ritka a vegetáriánus bányász. Az egész nap számítógép előtt raboskodó, a vécére is kocsival járó ember számára viszont ezek az élelmiszerek bizonyára ártalmasak. Nem vagyunk egyformák, testünk egyedi és egyéni táplálkozási igénnyel rendelkezik. Annak, aki cukorbeteg, nyilván kerülni kell azokat az élelmiszereket, amelyek gyorsan és nagymértékben emelik meg a vércukorszintet. Ezek a cukor, a méz, minden cukrozott üdítőital, minden cukorral készült sütemény, befőtt, lekvár, a gyümölcsök közül a szőlő és valamennyi aszalt-gyümölcs. Mérni és számolni kell azokat, amelyek jelentős mennyiségű, jól hasznosítható szénhidrátot tartalmaznak. Ha valakinek magas a vérnyomása, egyen sok céklát, rukkolát, fejes salátát és spenótot, mert ezek emésztésekor az összetevők nitrogén-oxiddá alakulnak, amely értágító hatású, véd az érelmeszesedéssel és a trombózissal szemben, ami csökkenti a stroke és az infarktus valószínűségét. Akinek magas a koleszterinszintje, csak zsírban szegényebb és fehérjében gazdagabb élelmiszereket fogyaszthat. De például a csontritkulás elkerülése érdekében, főleg idősebb korban, érdemes kihagyni nem csupán a kólát, de az ömlesztett sajtokat is.

Ok, de azt ki mondja meg, hogy ehetünk-e szalonnát?

Azt hiszem, senki. A magam részéről, mivel hajnal óta ülök a leadásra váró cikk felett, és elkészültem, megjutalmazom magam. Egy szelet teljes kiőrlésű lisztből készült, vajas kenyérre vékonyan szelt szalámival. Jófajta import és valószínűleg tartósított kaliforniai paprikával, valamint előérlelt mosolygós paradicsommal. Akkor is, ha tudom, amit tudok.

Lesz, ami lesz.