Mitől függ szemünk egészsége?

Mitől függ szemünk egészsége?

A fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás, astigmia) kialakulására való hajlam öröklődik. A szülőktől örökölt gének határozzák meg a fénytörési hiba mértékét, jelentkezésének idejét, de pl. a rövidlátás esetén a sok „közelre nézés” (pl: olvasás, computerezés) elősegítheti a dioptria növekedését, míg a sok mozgás, sport, a természetben – főleg napsütésben – eltöltött idő csökkentheti a folyamat előrehaladásának mértékét.

Hogyan tudjuk megőrizni szemünk egészségét?

A genetika nagy úr, de a fent említett megelőzésen túl fontos, hogy a szakember által felírt megfelelő korrekciót viselje a páciens, mert pl. rövidlátás esetén mind a „gyenge”, mind a „túl erős” korrekció hozzájárulhat a dioptria változásához. Távollátás esetén már kisgyermekkorban szükséges lehet a korrekció viselése az amblyopia (tompalátás) megelőzése céljából.

Milyen gyakran érdemes szemorvoshoz mennünk? Melyek azok a vizsgálatok, amiket minden alkalommal feltétlenül el kell végeznie az orvosnak?

Bármilyen panasz esetén (homályos látás, látásromlás, „vörös szem”, kényelmetlen érzés, szemfájdalom stb.) azonnal jelentkezni kell a szemorvosnál. Ha nincs különösebb panaszunk, felnőttkorban évente-kétévente jelentkezzünk vizsgálatra. Gyermekkorban pl. kancsalság esetén a gyermekszemorvos utasításait be kell tartani. Manapság már néhány hónapos korban – egy speciális mérőeszköz segítségével – meg lehet mérni a babák szemének fénytörését, és a kapott eredményből lehet következtetni arra, hogy a későbbiekben szüksége lesz-e valamilyen korrekcióra.

A vizsgálat kapcsán az orvos ellenőrzi a látásélességet, megméri a szem törőerejét (dioptriában mérik), a szaruhártya domborulatát, réslámpával (ami egy biomikroszkóp) megnézi a szem elülső részét (kötőhártya, szaruhártya, szivárványhártya stb.), szemtükörrel ellenőrzi a szem „belsejének” (üvegtest, ideghártya, erek stb.) állapotát, megméri a szemnyomást. Fénytörési hiba esetén „kijavítja” azt, és felírja a szükséges korrekciót (szemüveg, kontaktlencse). Az utóbbi feladattal optometristák is foglalkoznak.

Kontaktlencse, illetve szemüveg viselése esetén mire figyeljük oda?

Minden esetben tartsuk be a szakember utasításait. Fontos, hogy megfelelő erősségű korrekciót viseljünk, a látásélesség csökkenése esetén jelentkezzünk vizsgálatra.  A kontaktlencsét viselőknek is szükségük van szemüvegre, tehát az alapelv: szemüveg és kontaktlencse, nem pedig szemüveg vagy kontaktlencse. Fontos, hogy magas legyen a kontaktlencse alapanyagának oxigénáteresztő képessége, mert ezzel megelőzhetjük a szaruhártya oxigénhiányos állapotát. A lencseápolás szabályainak (milyen oldatot használunk, cseréljük-e naponta az oldatot a lencsetároló tokban stb.) betartása ugyanolyan fontos, mint a lencse jó minősége, illetve a javasolt hordási és csereidő betartása. A kontaktlencsét viselők panasz esetén azonnal keressék fel kontaktlencse-illesztőjüket, de panaszmentesség esetén is félévente – de legalább évente! – menjenek kontrollra. Erre azért van szükség, mert panasz hiányában is előfordulhatnak olyan – a kontaktlencse által okozott – elváltozások, melyeket orvosolni kell.

Mi a véleménye a lézeres szemműtétről? Lehet esetleg nem várt következménye?

A fénytörési hibákat kijavító lézeres műtéteket a szaruhártyán végzik, a szemet nem nyitják meg, mint pl. a szürkehályog-ellenes műtét esetén, ezért súlyos szövődményei gyakorlatilag nincsenek. Többfajta műtét létezik, az esetleges következményekről a műtétet végző orvos tájékoztatja páciensét az alkalmassági vizsgálat során.  A vizsgálat kapcsán derül ki, hogy az illető alkalmas-e a beavatkozásra (pl. vékony szaruhártya esetén nem végezhető el a műtét). A páciensek többsége rövidlátó, de újabban van lehetőség a presbyopia (amikor valakinek az olvasáshoz van szüksége korrekcióra, nem fénytörési hiba!) korrekciójára is, habár ilyen műtétből még csak keveset végeztek.