Mit tehetünk a jövő járványai ellen?
Módosítva: 10/9/2024 1 perc AktuálisegészségkoronavírusVilágjárványÁllatokfertőzésekJárványfelelős állattartásHIV fertőzésebolaMERSÖsszes cikk
Az állatról emberre terjedő, majd súlyos járványokat okozó betegségek évezredek óta kísérik az emberiséget, és ez a jövőben sem fog megváltozni, ha mi nem teszünk ellene.
Az állatok háziasításától fogva sorra jelentek meg az emberiséget sújtó, állatról emberre terjedő betegségek, járványok. Ilyenek például a kanyaró, vagy a mára már szerencsére eliminált fekete himlő, de állati eredetűek a HIV, az ebola, a SARS, a MERS is, gyakorlatilag az embert megbetegítő kórokozók több mint fele. E sorozat legutóbbi tagja a Covid-19, ami biztosan nem a legutolsó zoonózisunk. Egy következő állati eredetű pandémia esetében csak az a kérdés, hogy mikor következik majd be.
A Florida Atlantic Egyetem kutatócsoportja arra hívja fel a figyelmet, hogy az állattartási módszereinket gyökeresen meg kellene változtatni ahhoz, hogy elkerülhessük a következő nagy világjárványt. A kutatók szerint az állattartásból származó élelmiszeripari alapanyagokat sejttenyészetekből eredő alternatív hússal vagy növényi helyettesítőkkel lehetne kiváltani, és ezt kormányzati támogatással ösztönözni. Emellett a mai intenzív állattartásból származó termékeket „zoonózis adóval” kellene terhelni, majd fokozatosan kivezetve teljesen megszüntetni az ilyen típusú állattartást.
Ez különösen az olyan, megjósolhatóan bekövetkező járványokra igaz, amelyek az intenzív állattartásból keletkezhetnek.
A Covid-19 esetéből ugyan megtanultuk azt, hogy mivel lehet lassítani egy járvány terjedését, ám ezek a módszerek semmit sem tesznek a járvány kialakulása ellen, a megelőzésért. A problémát a gyökerénél kell megragadni: az intenzív állattartásnál. „Gyakran félresöpörjük az állattenyésztéshez kapcsolható zoonotikus fertőző betegségek lehetőségét, azonban a Covid-19 arra figyelmeztet, hogy értékeljük át az élelmiszer-termelésünket, és igyekezzünk megtalálni a módját a jövőbeli járványok megelőzésének a globális közegészségügy érdekében” – tette hozzá Justin Bernstein, a tanulmány vezető szerzője.
A megoldás persze nem lesz könnyű. Elég abba belegondolni, hogy az intenzív állattenyésztés gyakran nem a leggazdagabb országokra jellemző, azonban a jövő járványainak megelőzése emberi és gazdasági érdek is egyaránt. A mindenkit károsító problémákat csakis közösen tudjuk elkerülni.
Az állatról emberre terjedő, majd súlyos járványokat okozó betegségek évezredek óta kísérik az emberiséget, és ez a jövőben sem fog megváltozni, ha mi nem teszünk ellene.