Mindenre jó a paradicsom

A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Népies neve paradicska, tomata, tomató. Hazai források először 1651-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül.

Javítja az emésztést, ásványi sókban, vitaminokban gazdag. Nyersen és főzve is jó, és szerencsére a paradicsomban oly értékes lycopin tartalma a főzés alatt nem csökken, sőt egyes leírások szerint még növekszik is. A nyers gyümölcs vértolulást oszlató hatása miatt kitűnő véredény-elmeszedésnél, de nagyszerű vesetisztító is. Megköti a szabad gyököket.

Bőrszépítő hatása is van a benne található béta- és gammakarotin, a fitoszterolok és a flavonoidok miatt. A Biokémikusok már korábban kimutatták, hogy a lycopin, ami a paradicsom héja alatt található, jelentősen csökkenti a daganatos sejtek szaporodását. A lycopin megakadályozza, hogy a sérült sejtek átalakulását rákos sejtekké, használ hasnyálmirigy-, emlő-, prosztata-, bél- és ajakrák esetében, de szívkoszorúér-megbetegedések megelőzésében is jelentős szerepe van.

A paradicsom elengedhetetlen a nyári vérttisztító kúrákhoz, finom, üdítő hatású, de gyógyít is. És nemcsak az emberi szervezetben fejti ki jótékony hatását, hanem a kertben is, ugyanis riasztja a szúnyogokat.