Min múlik a karrier?

A fiatalok gondolkodásában a karrier sokrétű fogalomként van jelen: 38 százalékuk szerint az a sikeres életút, ha valaki megtalálja a helyét a munka világában, 34 százalékuk úgy látja, hogy az eredményes életpálya azonos a magas fizetéssel, míg 26 százalékuk szerint az a magas presztízsű, mások által elismert munkát jelenti. A fiatalok szerint a karrier leginkább az eltökéltségtől (31%) és a kapcsolatoktól (28%) függ. Viszonylag sokan (18%) említették a boldogulás elsődleges meghatározójaként a családi hátteret, a szerencsés külső körülményeket (14%), valamint a személyes kvalitásokat (10%). 

Ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban az Ipsos a 15–25 év közöttieket reprezentáló 500 fő személyes megkérdezésével készített.
A fiatal felnőttek csaknem fele, 47 százaléka fontosabbnak tartja életének jelenlegi eseményeit, és a jövőre való felkészülést elhanyagolja. Valamivel többen, 53 százaléknyian viszont rendkívül céltudatosak, túllépnek az „ahogy lesz, úgy lesz” elvén és tervekkel készülnek a következő éveikre.
A fiúkra és általában a 15–20 évesekre inkább a spontaneitás jellemző (54, illetve 52%), a lányokra és a 21–25 évesekre inkább a tudatos életvitel (59, illetve 59%). Az iskolázottság mindennél jobban befolyásolja azt, hogy mennyire koncentrálnak a jövőjükre a fiatalok. Az általános iskolát végzettek 55, és a szakmunkás képzettségűek 58 százaléka vallja az „élj a mának” elvét, azaz csak a kisebbik részük jövőorientált. Az érettségizettek körében 35 százaléknyian, a diplomások körében 11 százaléknyian fókuszálnak inkább csak a jelenre – közülük tehát a nagy többség a jövőt tartja szem előtt döntései során.

A fiatalok 52 százaléka nagy figyelmet szentel a karrierépítésre, 34 százalékuk közepes energiát fordít erre, 12 százalékuk viszont nem tesz lépéseket egy sikeres életpálya kialakítása érdekében. A jövőcentrikus gondolkodásmód és a határozott karriertervezés szorosan összefügg. Az életüket tudatosan tervezők nagy többsége, héttizede ugyanis jelentős erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy sikeres pályát fusson be, és a többiek is legalább közepes mértékben odafigyelnek arra, hogyan tudnak előrébb jutni. Azok sem mondnak le a boldogulásról, akik inkább a mára és nem annyira a jövőre koncentrálnak. Az életüket spontán módon alakítók 34 százaléka nagymértékben, 41 százaléka közepes mértékben törekszik arra, hogy karriert építsen magának (25 százalékuk egyáltalán nem tartja ezt fontosnak). A sikeres pályaív iránti igény az iskolázottság szerint változik: az alapfokú végzettségűek 45, a szakmunkás képzettségűek 38, az érettségizettek 64, a diplomások 82 százaléka jelentős lépéseket tesz karriere érdekében.

A karrier fogalmához a legtöbben (38%) azt társítják, ha valaki olyan munkát végez, amelyet igazán szeret. Csaknem ugyanennyien (34%) a magas fizetést, a sok pénzt tartják a sikeres életút fokmérőjének. Viszonylag sokan, 26 százaléknyian úgy vélik, hogy az mondhat magáénak eredményes pályafutást, aki a társadalom által elismert, nagy presztízsű szakmával rendelkezik. A fiúk számára a karrier elsődleges tényezője a magas kereset (41%), s csak második a sorban az, ha megfelelő helyen vannak a munkaerőpiacon (30%). A lányok körében viszont a munkájukkal való elégedettség még az átlagosnál is nagyobb szerepet játszik a karrier meghatározásában (45%), a sok pénzt ehhez képest kevésbé tartják e fogalom alapvető definíciójának (27%). A sikeres életútnak az anyagi jóléttel való azonosítása több társadalmi rétegben is első helyen szerepel: az alapfokú végzettségűeknek 39, a szakmunkásoknak 52, a vidéki kis- és középvárosok, valamint a falvak lakosságának 38 százaléka tartja ezt különösen fontos összetevőnek. Az érettségizettek, a diplomások, a fővárosiak körében viszont még az átlagosnál is többen (45-50%-os arányban) úgy tartják, hogy a karrier lényege a munkával való elégedettség, a jó munkahely. A főiskolát és egyetemet végzettek csoportjában ezen kívül a nagy presztízsű munka is alapvető összetevője a sikeres életút megvalósulásának (43% tekinti elsődlegesnek).

Az alsó, alsóközép társadalmi státuszban lévők számára a karrier lényegét inkább az anyagi stabilitás, a jól fizető állások jelentik, ezeken keresztül gondolják megvalósítani az előrejutást, a felemelkedést. A felsőközép, felső pozíciókon elhelyezkedő fiatalok viszont – jobb pénzügyi helyzetben lévén – főleg a személyiségükhöz, végzettségükhöz adekvát munkavégzést tartják a karrier elsődleges szempontjának.

A fiatalok eléggé megosztottak abban, hogy mitől függ az, hogy valakinek sikerül-e karriert csinálnia. Az előrejutás legfontosabb összetevői az elszántság és a kapcsolatrendszer – előbbit 31, utóbbit 28 százalék említette. A sorban harmadik helyen a családi háttér szerepel (18%), amit a külső körülményekre való hivatkozás (pl. szerencse, ezen belül a „jókor lenni jó helyen” jelentősége) követ, 14 százalékos említési aránnyal. Viszonylag kevesen, 10 százaléknyian úgy vélik, hogy a karrier mindenekelőtt a személyes képességektől függ.

A fiataloknak azon része, akik tudatosan, a jövőt is szem előtt tartva élik az életüket, az átlagosnál is jobban hajlanak arra, hogy a sikeres pályafutás záloga a személyes ambíció, az akarat megléte (40%), a kapcsolatokat sokkal kevésbé tartják meghatározónak (17%). Akik viszont viszonylag spontán módon alakítják sorsukat, azok elsősorban az ismeretségek, informális viszonyok függvényének tartják a karriert (36%), s ennél jóval kisebb hányaduk (20%) gondolja azt, hogy a szándék, az eltökéltség lenne a legfontosabb a sikeres életúthoz.

forrás: Sonda Ipsos

A fiatalok nagyobbik fele (53%) tudatosan, előre tekintve tervezi az életét, de számottevő részük (47%) spontán módon alakítja azt, azaz inkább a jelenre, mint a jövőre koncentrál. A tizen- és huszonévesek fele nagymértékben törekszik arra, hogy karriert építsen, s további egyharmaduk is közepes erőfeszítéseket tesz a sikeres életpálya felépítése érdekében.